Szántód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szántód
Szántódpusztai skanzen
Szántódpusztai skanzen
Szántód címere
Szántód címere		 Szántód zászlaja
Szántód zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterVizvári Attila (független)[1]
Irányítószám8622
Körzethívószám84
Testvértelepülései
Lista
Tihany[2]
Népesség
Teljes népesség610 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség73,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 38″, k. h. 17° 54′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 38″, k. h. 17° 54′ 09″
Szántód (Somogy vármegye)
Szántód
Szántód
Pozíció Somogy vármegye térképén
Szántód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántód témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szántód község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Balatonföldvár és Zamárdi között, éppen Tihannyal szemben. A part azon részén fekszik, ahol a legszűkebb és legmélyebb a tó. A falu túlnyomórészt a Szántód és Tihany közt közlekedő kompjairól, lenyűgöző kilátásáról a Tihanyi-félszigetre és a Szántódpusztai Turisztikai és Kulturális Központról (amely falumúzeum („skanzen”)) híres. Mindössze 13,4 km-re fekszik Siófoktól, a környék nagyvárosától, 65,8 km-re Somogy megye székhelyétől, Kaposvártól és 117 km-re Budapesttől. Somogy vármegye egyik legrégebbi helysége, eleinte királyi, majd pedig a tihanyi apátság birtokává vált. Ettől függetlenül viszont csupán 1997-óta önálló község, azelőtt Zamárdi része volt. Szántódpuszta 1994-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak megőrzéséért, értékes műemlékeinek helyreállításáért. Az egykori majorság területén több mint harminc jelentős épület áll, köztük kúria, csárda, cselédház, magtár és borospince, zömében az 1700-as évekből.

Fekvése[szerkesztés]

Somogy vármegye északi részén, a Balaton déli partján, a Tihanyi-félszigettel szemben fekvő település. A szántódi rév miatt nevezik Somogy északi kapujának is. Szomszédos települések: keleten Zamárdi, délen Kőröshegy, nyugaton Balatonföldvár, ezekkel a helységekkel összeépült a település. Délkeleten Balatonendréd, északon pedig a Balaton túlpartján fekvő Tihany határolja.

Szántód területén végighalad a 7-es főút, a tihanyi révhez vezető forgalmat pedig a 7102-es út szolgálja ki, amely a 7-esből ágazik ki, kicsivel annak 114. kilométere után, még Zamárdi területén, és bő 5 kilométer után, már Szántódon torkollik vissza ugyanoda, a 118. kilométerszelvény közelében. A tőle délebbre eső településekkel a Kaposvártól idáig húzódó, több mint 60 kilométer hosszú 6505-ös út kapcsolja össze.

Nevének eredete[szerkesztés]

„…A földművelésre kötelezett szolgálónépek lakóhelyét jelöli, akik az uradalom eszközeivel szántottak. A tihanyi apátság birtoka volt. A települést az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevél még koku zarma néven említi. Az 1211-es oklevél még a régi nevet is leírja: Choczorma. Az új név (Szántó) tehát a két időpont között keletkezett.”[4]

Története[szerkesztés]

Szántód egyike Somogy vármegye legrégibb helységeinek. Szántód eleinte királyi birtok volt, melyet még I. Endre király adományozott a tihanyi monostornak. Az adománylevélben neve Kak-Szarma alakban fordult elő, az 1267. évi pápai bulla viszont már Szántód-nak nevezi.

Az 1557. évi adólajstrom szerint még a tihanyi monostoré, 1564-ben pedig a nyitrai püspöké volt. 1572-ben azonban már puszta. Az 1573-1574. évi adólajstrom szerint 7, 1580-ban mindössze csak 2 házát írták össze.

1633-ban a tihanyi apát Somogyi Jánosnak, a pápai gyalogság vajdájának zálogosította el. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze.

Az 1720. évi országos összeíráskor önálló jobbágyfalu volt, de 1726-ban már ismét puszta és a herceg Esterházy-féle hitbizomány és a tihanyi apátság birtokában volt. Az 1910-es években még Zamárdi része volt Szántód-puszta néven.

Szántód 1997-ben alakult önálló községgé, addig Zamárdi közigazgatása alatt volt.

Címere[szerkesztés]

Szántód község címerét Gergely Árpád festő és grafikus tervezte, 1996-ban.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1998–2002: Dr. Karabinszky Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Karabinszky Gyula Sándor (független)[6]
  • 2006–2010: Dolgos János (független)[7]
  • 2010–2012: Dolgos János (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2012–2014: Vizvári Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Vizvári Attila (független)[10]
  • 2019-től: Vizvári Attila (független)[1]

A településen 2012. december 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
592
594
561
692
629
610
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 3% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,2% örménynek, 0,2% szerbnek mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, református 9,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,4%, felekezet nélküli 13% (29,8% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Tihany – Szántód közötti rév hajója 2010-ben
  • Szántódrév: (Tihanyi u.)
  • Szántódpuszta: Majorsági Múzeum [1]
  • Szántódpuszta: Szent Kristóf-kápolna
  • Szántódpuszta: Régi temető
  • Szántód: Szent Kristóf-szobor [2] Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-benKöztérkép
  • Szántód: Kossuth-szobor [3]
  • Szántód: Kereszt
  • Szántód: Fenyveserdő kilátó-domb [4]

Híres szántódiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szántód települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. ↑ Helyi önkormányzat | Tihany. (Hozzáférés: 2022. november 8.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere (Kaposvár, 1984 24. p.)
  5. ↑ Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ a b Szántód települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 9. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  10. ↑ Szántód települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  11. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  12. ↑ Szántód Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
  • [www.szantod.hu/dox/ren11.doc Címere]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Szántód
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántód témájú médiaállományokat.

Közösségi oldalak-klubok[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szántód&oldid=26297680”