Ómajor
| Ómajor (Majere) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1568 |
| Polgármester | Peter Zelina |
| Irányítószám | 061 01 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 114 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 466 m |
| Terület | 1,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 23′ 47″, k. h. 20° 22′ 36″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 47″, k. h. 20° 22′ 36″ | |
| Ómajor weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ómajor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ómajor (szlovákul: Majere, korábban Starý-Majer/Vyšné Sváby, németül: Alte-Meierei) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Késmárktól 39 km-re északra, Szepesófalutól 2 km-re északkeletre, a Dunajec jobb partján, a lengyel határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 14. és 18. század között fejlődött ki a vöröskolostori uradalom területén. 1568-ban „Antiquum allodium vulgo Ztharv Mayor” néven említik először. A 18. századig Vöröskolostorhoz tartozó major volt. A kolostor II. József rendelete alapján történt megszüntetése után a major is lakatlan lett.
A falut az 1786-ban idetelepített württembergi németek alapították. 1828-ban 8 házában 82 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ó-Major, falu, Szepes vmegyében, Leibniczhez tartozik.”[2]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 95, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 77 lakosából 75 szlovák volt.
2011-ben 88 lakosából 83 szlovák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
- Az Ómajori Tutajosok Egyesületének honlapja
- Ómajor a Pieninek turisztikai honlapján
- Községinfó
- Ómajor Szlovákia térképén
- E-obce.sk
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
