Balatonkenese

Balatonkenese
Balatonkenese címere Balatonkenese zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonalmádi
Jogállás	város
Polgármester	Tömör István (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	8174
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	2587 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	49,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	65,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 02′ 05″, k. h. 18° 06′ 33″47.034630555556, 18.109230555556
Balatonkenese Pozíció Veszprém vármegye térképén
Balatonkenese weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonkenese témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonkenese város Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban.

Fekvése

A Balatonkenese Balaton északkeleti csücskében fekszik, Budapesttől kb. 100 km-re délnyugatra, a Kenesei-magasparton. A balatoni települések között különleges fekvésű, hiszen az egyetlen olyan Balaton parti település, amely igazából sem nem déli, sem nem északi parti. A magaspartról, illetve a közvetlen vízpart jelentős részéről a Balaton egész keleti medencéje és a Tihanyi-félsziget jól belátható, kedvező időjárás esetén a tájkép minden évszakban látványos. A magasparti rész a település délkeleti részében 40–50 m-es tereplépcsővel folytatódik a keskeny partközeli zónában, amely a 19. században, még a partvédművek kialakítása előtt helyenként a magaspartról lassan, de folyamatosan leomló, túlnyomórészt pannon korú üledékek felhalmozódási térszíne volt. A két eltérő magasságú zóna között ezen a részen csak helyenként van átjárás, (ilyen például a függővölgyként a vasútig kinyíló Macskatorok), északnyugat felé a peremjelleg egy jelentős partszakaszon megszűnik. Maga a Balaton a part mentén viszonylag mély, a déli parton jellemző sekélyes rész itt már nincs meg. Részben e sajátos földrajzi fekvés az oka turisztikai jelentőségének is (pl. vitorlásversenyek és horgászat szempontjából).

Közlekedési kapcsolatai

Közúton a 71-es úton Keszthely-Fenékpuszta vagy Lepsény irányából érhető el (az M710-es elkerülő út a közelmúltban készült el). Budapestről az M7-es autópályán a balatonvilágosi lehajtóig, onnan a 71-es úton közelíthetjük meg. Balatonfűzfő irányából szintén a 71-es úton juthatunk el ide, Papkesziről pedig a 710-es utat keresztezve a 7213-as úton (Fő utca). Keletről Balatonfőkajárral van közúti összeköttetés. A part menti út a déli part felé a közforgalom számára nincs nyitva, a magasparton át, illetve kerülővel lehet Balatonakarattyán keresztül Balatonvilágos aligai részére jutni.

A településen kijelölt kerékpárút halad át, és sok csillapított forgalmú utca alkalmas a kerékpározásra.

Vasúti szempontból a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon fekszik, ez a MÁV 29. számú vonala. A szerelvények egy állomáson (Balatonkenese) és egy megállóhelyen (Balatonkenese-Üdülőtelep) állnak meg. A nyári időszakban sűrített menetrenddel, klimatizált, modern vonatok közlekednek; az év többi részében viszont ritkított a menetrend és alacsony színvonalú a vasúti szolgáltatás.

Menetrend szerinti hajójáratok kötik össze többek között Siófokkal és Balatonalmádival.

Története

Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. Csittény-hegy oldalában bronzkori leletek kerültek elő, mely az őskor óta kedvelt lakott helynek mutatja Kenesét. A település több pontján római időkből származó sírokat, leleteket találtak, melyek azt jelzik, hogy a honfoglalás előtt is már lakott volt ez a vidék. 1000 környékén ajándékozták a veszprémvölgyi apácáknak 7 másik településsel együtt. Eredeti neve Knésa, amely később változott Kenesére (az 1528-ban kiadott Tabula Hungariae is ezen a néven tünteti fel), majd Balatonkenesére.

Megfordultak erre a tatár, majdan török hordák, ezen történelmi megpróbáltatások emlékét őrzik a magaspart oldalába vájt "lakhelyek", amiket a néphagyomány Tatárlikaknak nevez. 1532-ben országgyűlést tartottak Kenesén. 1846-ban a Kisfaludy gőzös, fedélzetén Széchenyi Istvánnal, először Balatonkenesén kötött ki.

A első temploma a mai református templom helyén eredetileg 1231-ben épült, tornya gótikus stílusú volt, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak. A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

A hatvanas évektől kezdve az M7-es autópálya megépüléséhez kapcsolódóan javuló megközelíthetősége miatt turisztikai szempontból egyre fontosabbá vált. A SZOT és a Magyar Posta is itt építtetett üdülőközpontokat. A hetvenes évektől, ahogyan az egész balatoni régióban, fellendül a magánüdülés is.

2009. július 1-je óta város. 2012. december 21-én Balatonakarattyát önálló községgé nyilvánították a 2014. évi önkormányzati választás napjával.

Turisztikai jelentősége

Balatonfői Yacht Klub

A település a balatoni régió fejlődésével együtt fejlődött, mely leginkább a felújított strandoknak és a számtalan üdülőnek volt köszönhető. A korábbi, eredetileg állami tulajdonú üdülőkből mára csak néhány maradt fent, egy részük szállodává alakult át, a kisebb üdülők magánkézbe kerültek. Több jachtkikötő épült a kenesei partvonalon, illetve felújították a hajóállomást is.

Balatonkenese minden nyáron színes programokkal várja az oda utazókat. Szezon elején a Tátorján Fesztivál, majd a Kapunyitó Fesztivál, mely számtalan színes programmal várja az érdeklődőket. Június végén egész hétvégés motorosfesztivál, augusztusban pedig nemzetközi lecsófesztivál és koncertek, ingyenes filmvetítések vonzzák az üdülővendégeket.

Nevezetességei

• Európában egyedülálló módon itt található meg a májusban virágzó tátorján.
• Soós hegy (Soós Lajos költőről kapta a nevét; tatár lyukak, kilátó)
• Kossuth szobor, amelyet másodikként állítottak az országban
• Tájház, gyűjteményében néprajzi emlékek, gazdasági eszközök, valamint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a várossal kapcsolatos kiadványok, továbbá Soós Lajos, helyi költő és más neves személyek emléktárgyai –- Falumúzeum, 2011-ben Az év Tájháza lett Magyarországon
• Parragh kert: 3,5 hektáros növénypark, arborétum
• Soós Lajos emlékoszlop: a löszpart legmagasabb pontján áll a Soós Lajos (1856-1902) helyi költő tiszteletére 1927-ben emelt, vörös kőből faragott emlékoszlop.

Soós Lajos emlékoszlop Balatonkenesén

Híres emberek

• Soós Lajos
• Itt töltötte a nyarakat Pilinszky János költő.
• 1926-ban itt született Körmendy Ágoston a magyar autógyártás kiemelkedő mérnöke
• 1933-ban itt halt meg Babay Kálmán református lelkész, író.

Kulturális intézmények

• Tájház (Kossuth u. 6.)
• Kultúra háza (Táncsics M. u. 24.)
• Könyvtár (Táncsics M. u. 22.)

Képgaléria

• 
  Balatonkenese légifotója
• 
  A jacht kikötő légifotója
• 
  Jacht-kikötő
• 
  Soós hegy
• 
  Alsóréti Szabadstrand
• 
  Balcsi Büfé - Alsórét
• 
  Tömör István polgármester

További információk

• Keneseportál
• Balatonakarattya portál
• Alsóréti Üdülő Egyesület
• Balatonkenese a Balcsi.net-en
• Keneseinfo
• Balatonkenesei Református Egyházközség honlapja
• Térkép Kalauz – Balatonkenese
• Légifotók Balatonkeneséről
• Lap.hu linkgyűjtemény