Ugrás a tartalomhoz

Slivno (Šibenik)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Slivno
Slivno látképe
Slivno látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségŠibenik
Jogállásfalu
Irányítószám22205
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség95 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 41′ 45″, k. h. 16° 05′ 41″43.695954°N 16.094667°EKoordináták: é. sz. 43° 41′ 45″, k. h. 16° 05′ 41″43.695954°N 16.094667°E
SablonWikidataSegítség

Slivno falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 16, közúton 19 km-re keletre, Dalmácia középső részén a Daniloi-mezőtől keletre, a Danilot Perković-csal összekötő út mentén egy völgyben fekszik. A Daniloi-mező keleti kijárata után Orišićán át balra az első településrész Ivići vagy Gornji Ercezi. Mintegy 3-400 méterre egy éles kanyar után érünk a Slivnoi völgybe. Elöl egy magaslaton áll a Szent János templom, míg balra a völgy látóhatárán a Parizovac gerince alatt láthatjuk Varnice és Gornji Crljeni településrészeket. Az Ošljak lejtőjén leereszkedve a mező felett balra sorakoznak Stančići, Bralići, Mrkovići településrészek. A völgy kijáratánál Spomenik után a Gradina alatt találhatók Ercezi és tőle jobbra nyugatra Celići településrészek. A település déli részén halad át az A1-es autópálya.

Története

[szerkesztés]

A település neve arra utal, hogy itt a völgyben folynak egybe (slivati = összefolyni) a környező hegyek vízfolyásai a völgy aljában kialakítva Slivanjac-patakot és ahol több ismert forrás, a Slivanjac, Jendek, Celića és a Mrkovića is eredtek. Slivno története során mindig Šibenik igazgatási területéhez tartozott. Első említését Šibenik város statutumának megváltoztatásakor 1401-ben, majd ennek kiegészítésekor 1430-ban találjuk. 1470-ben egy okirat szerint Slivno hét főnyi személyzetet adott a török ellen harcoló trogiri gályákra, 1486-ban pedig két főt a šibeniki gályákra. 1499-ben a török kifosztotta a települést és 74 főt hurcolt rabságba. Az 1537 és 1540 között folyt török-velencei háború után Slivno az egykor Šibenikhez tartozott megszállt terület része lett. Következő említése a kandiai háború során (1645-1669) történt, amikor egy Slivnot is érintő összetűzés tört ki. A török uralom idején 1537-től a Klisszai szandzsák része volt. Az 1684 és 1699 között a Zagora területével együtt a moreai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. Ezután 1709-ben a velencei kataszter šibeniki részében szerepel, melyben Danilo és Slivno területének birtokosait (Ristretto della campagna di s. Daniel et contrada di Slivno) írták össze a háztartások és az állatok számával. Egyházilag a török idők kivételével Slivno mindvégig a daniloi plébániához tartozott és ma is oda tartozik. A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 338, 1910-ben 432 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből élt. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 110 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
338 348 278 314 342 432 539 502 521 535 510 370 294 180 126 110
A slivnoi Szent János templom

Nevezetességei

[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt középkori római katolikus templomát 1428-ban szentelték fel. Ezt 1900-ban lebontották és 1901-ben új, kétszer nagyobb templomot építettek helyette. A márvány főoltárt 1910-ben emelték, rajta található Szent János fából faragott szobra, az oltár két oldalán pedig Szent Rókus és Szent Antal szobrai láthatók. A templomhajó kőből épített oltára a Gyógyító Boldogasszony tiszteletére van szentelve. A templomban a Szűzanyát Szent Jánossal és Szent Rókussal együtt ábrázoló fára festett képe látható, mely helyi mester munkája. Homlokzatán a bejárat mellett két kisebb ablak, felette pedig hatágú rózsaablak látható. Felül az oromzaton áll a pengefalú harangtorony benne két haranggal. A templom körül található a falu temetője.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Slivno (Šibenik) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.