Páty
| Páty | |||
 | |||
| Páty központja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Budakeszi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Székely László (ÖF-PÁTY)[1] | ||
| Irányítószám | 2071 | ||
| Körzethívószám | 23 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8476 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 184,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 18° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 18° 49′ 60″ | |||
 Páty
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Páty weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páty témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Páty (németül: Bath) község Pest megyében, a Budakeszi járásban.
Fekvése
Páty község Pest megyében, a Budapest–Zsámbék közlekedési út tengelyében, a fővárost Béccsel összekötő autópálya (M1) mentén helyezkedik el, a Budapesti Margit-szigettel nagyjából egy földrajzi szélességen, attól légvonalban kb. 16 km-re nyugatra. Lakóinak száma közel hétezer. Igazi kisváros benyomását kelti a település központja. A Budai-hegységet a Gerecsétől és a Pilistől elválasztó Zsámbéki-medence délkeleti részében épült település Budapesttől mért távolsága alig 20 kilométer közúton. A vele szomszédos helységek: Zsámbék, Tök, Budajenő, Telki, Nagykovácsi, Budakeszi, Biatorbágy, Herceghalom és Bicske. Budakeszit és a Zsámbéki-medencét a Mézes-völgy köti össze, amire találóan illik a „pátyi kapu” elnevezés. A Pátyi-medence átlagosan 180 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, peremvidékét 210–360 méter magas dombvidék koszorúzza. A gerincvonulatok lejtői festőien szép környezetet adnak.
Közlekedés
A településen a Budapestet Zsámbékkal összekötő 1102. számú alsórendű mellékút halad át, ezen kívül további mellékutak kötik össze Biatorbággyal (81 106-as jelű) és Telkivel is (11 102-es jelű mellékút, ez utóbbi földútként Nagykovácsiig folytatódik). Budapestről, a Kelenföld vasútállomástól induló 778-as, valamint Széna térről induló 781-es, 782-es, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es, 788-as és 789-es buszokkal lehet megközelíteni.
Zsámbék, Bicske és Budakeszi is sűrű autóbuszos összeköttetésben áll Páttyal. Mindhárom város fontos térségi központ középiskolákkal, bevásárlóközpontokkal, ipari parkokkal, piacokkal.
A településnek vasútállomása nincs, de 6 kilométerre fekszik az 1-es vasútvonal biatorbágyi vasútállomása, ahonnan fél óra alatt lehet eljutni vonattal mind Tatabányára, mind a fővárosba (Déli pályaudvar) az S10-es elővárosi személyvonatokkal. Ezekkel a vonatokkal 1 óra 34 perc alatt lehet eljutni Győrbe is.
Története
A település ősidők óta lakott hely. Kőkori, réz- és bronzkori emlékei a helyi és környékbeli birtokosok magángyűjteményébe kerültek, de a vidékről a Nemzeti Múzeum is gazdag leletanyagot őriz. A római kori feliratos kövek tanúsága szerint a határban lévő Főkút forrás gyógyító hatása hamar felkeltette az aquincumi táborváros előkelő lakóinak érdeklődését. Fürdőt építettek a gyógyító forrás mellé, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták. A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnapon (május 12-én) kelt. A mohácsi csata után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig megmaradt.
A település 2007-ben a Pilisvörösváriból a Budaörsi kistérségbe került át, 2013-ban pedig a Budakeszi járás része lett.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 6974 | 7013 | 7476 | 8076 | 8620 | 8476 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 2,3% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,9%, református 22%, evangélikus 1%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 18,1% (24,3% nem nyilatkozott).[3]
A faluban cigány és német kisebbségi önkormányzat működik.
Nevezetességei
- Splényi–Váradi kastély (más néven Várady-kastély)
- Református templom
- Országzászló
- I. és II. világháborús emlékmű
- Római katolikus templom
- Pincesor
- Helytörténeti gyűjtemény
- Veterán Autók és Motorkerékpárok Múzeuma
- Rabec-kanyar – kiváló kiránduló hely a fenyvesben; télen sízésre is alkalmas
- Turul-szobor (2007)[4]
- A bányatetőről gyönyörű kilátás nyílik a Zsámbéki-medencére.
- A medencét nyugatról határoló Nagy-kopasz csúcsán álló Csergezán kilátóból minden égtáj felé messzire látni
- Minden év júniusában megrendezett Pincenapok (pátyi falunap)
Ismert emberek
- Itt született 1865. szeptember 8-án Eisler Mátyás hebraista szakíró, Kolozsvár főrabbija, egyetemi magántanár.
Sportélete
A Pátyi SE egy amatőr labdarúgócsapat Pest megyében a Zsámbéki-medencében. A csapat korábbi neve a 2000-es évek elején Lindab FC Páty volt. Jelenleg a Pest megyei Nyugati csoport harmadosztályában szerepelnek. Az egyesület 2011-ben alakult a felnőtt labdarúgó csapata pedig 2014-2015-ös szezonban, ahol a Pest megye Nyugati csoportjában indult és a 6. helyen végzett. A mérkőzéseiket Pátyon a Pátyi Sportpályán szokták játszani. A Pátyi[5] Önkormányzat 2014-ben elindult az MLSZ Országos Pályaépítési Programján. A beadott pályázat nyert, a kivitelezőket az MLSZ versenyeztette meg és választotta ki a nyertest. A pálya fejlesztése 2015 májusában indult és 2015 augusztus végéig tartott.
- ↑ Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Páty Helységnévtár
- ↑ Jeloszlop. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
- ↑ [patyise.hu ]
http://patyise.hu/http://paty.hu/hirek/a-patyi-labdarugas-fejlesztese
Testvértelepülései
Képek
-
A pátyi katolikus templom -
A pátyi barokk református templom -
A református templom a torbágyi országút házaival -
A református templom tornya -
Szoboralak a világháborús hősök emlékművén -
A reformáció 500 éves évfordulójának emlékműve a református templom kertjében -
A református templom belső terének részlete a bejárat felől -
A református templom kapuzata -
Légifotó a település egy részéről -
Légifotó a település egy részéről -
Légifotó a település egy részéről
