Jásztelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 12., 21:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (szakaszcím módosítása a WP:FELÉP szerint (WP:BÜ) AWB)
Jásztelek
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Jásztelek címere
Jásztelek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászberényi
Jogállásközség
PolgármesterTóth Nóra (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5141
Körzethívószám57
Népesség
Teljes népesség1520 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′ 56″, k. h. 20° 00′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 56″, k. h. 20° 00′ 04″
Jásztelek (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Jásztelek
Jásztelek
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jásztelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jásztelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jásztelek község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi járásban.

Fekvése

A község az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén, a Jászság közepén, Jászberénytől kelet-délkeletre a Zagyva bal partján, a Szolnokra vezető 32-es főút két oldalán terül el. Budapesttől kb. 85 km-re, Jászberénytől 6 km-re, a megyeszékhelytől, Szolnoktól kb. 40 km-re fekszik. Szomszédos települések: nyugat-északnyugatra Jászberény (kb. 6 km), északra Jászjákóhalma (kb. 5 km), dél-délkeletre Alattyán (kb. 6 km).

Megközelítése

Régebben egy vasútvonala volt, Meggyespele-Jásztelek kisvasút, keskeny nyomtávú, lóvontatású volt, Meggyespele, még 1993 előtt állomás volt, és Jásztelken lévő szeszgyárhoz vezetett a kisvasút. Meggyespelére kihozták a cukorrépát, és vasúti kocsikba rakták utána lóval elvitették a cukorrépát Jásztelekre a szeszgyárhoz.

Közúton a 32-es főúton érhető el, illegve a 31-es főútról Jászjákóhalma felől egy mellékúton.

A közúti tömegközlekedést Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Története

1993 és 1994 nyarán Jásztelek határában régészeti ásatások folytak. Az archeológusok a mezolit (középső kőkori) rétegben egy 5,20 m átmérőjű vadászkunyhót találtak. Az épület valószínűleg Kr. e. 7000-ből maradt fenn, ezzel az Alföld legidősebb építménye.

A község nevét először Hunyadi János említette oklevelében 1449-ben. Kezdetben a falu neve Mihálytelek volt. A monda szerint a települést egy Bak Mihály nevezetű pásztorember alapította, aki a török időkben Fügedhalmáról vízhiány miatt a Zagyva partjaihoz terelte a nyájat, és végül itt telepedett le. A falu feltehetőleg az 1433 és 1449 közötti időszakban jött létre. A községet később Jász-Mihályteleknek hívták, majd a községnevek törzskönyvezése során 1901-ben a nevet Jásztelekre cserélték, mivel az eredeti elnevezést feleslegesen hosszúnak találták.

1550 körül Mihálytelek a hatvani szandzsák berényi nahijéjának része volt. A török hadjáratok során a falu elnéptelenedik, de rövid időn belül újranépesül.

A török kiűzése után a Habsburgok vették át a hatalmat. Az uralkodóház célja az államadósságok csökkentése volt, ennek érdekében gyors intézkedéseket eszközölt: I. Lipót 1702. március 22-én a Jászkunságot 500 000 rajnai forintért a Német Lovagrendnek adta. A Jászság sorsa ekkor fonódik össze a Nagy- és Kiskunságéval.

A jászok nem törődtek bele jogaik elvesztésébe. 1703 őszén fegyvert fogtak, és Rákóczi oldalán harcoltak, aki ezért cserébe visszaadta a jászkun szabadságjogokat, és törvényen kívül helyezi a Német Lovagrendet. Végül 1745. május 6-án Mária Terézia a bécsi oklevélben engedélyezi a redemptiót, vagyis a jászok önerőből visszafizethették a pénzt, így visszakapták szabadságjogaikat, kiváltságaikat. A saját birtok megváltása nagy terhet jelentett, a társadalmi különbségek nőttek. Ebben az időben három fontos társadalmi réteg a redemptusok, az irredemptusok és a zsellérek.

1848 ismét változásokat, forradalmat hozott. Május 27-én az elöljárók lemondtak, új választások kezdődtek, melyek eredménye szerint új tisztségviselők vették át a falu irányítását. A Nemzetőrség felállításában a község is segítkezett, 30 önkéntes indult a harcokba. Gyenes József plébános szervezőmunkájának keretében a település emberekkel, lovakkal és élelemmel segítette a szabadságharcot. Katonái részt vettek a tápióbicskei és isaszegi csatában is. A forradalom leverése után azonban a férfiakat az osztrák seregbe kezdték el toborozni, azokat pedig, akik vezető szerepet töltöttek be a harcokban, súlyos rabságra ítélték.

Az első világháború szinte a teljes hadba fogható férfi lakosságot érintette. A besorozottakat főként az orosz, szerb vagy olasz frontra vitték, ahol sok ezer magyar katona halt hősi halált. Tiszteletükre május utolsó vasárnapja a Hősök Napja lett, és a község közepén lévő parkban 1932. október 30-án felavatták az emlékművet is.

A világháború elvesztése után Jásztelken a munkásmozgalom gyenge hatásai figyelhetők meg. Jászberényben 1919. április 2-án alakult meg a direktórium, a községben minden bizonnyal ezt követően. Hogy milyen tevékenységet folytatott, nem lehet tudni. A direktóriumi tagok közül négy személy: Szabó Mátyás, Farkas János, Tóth János és Kis T. András a második világháború utáni életben fontos szerepet kapott. A csehszlovákok majd a románok ellen sokan beléptek a magyar Vörös Hadseregbe. Parancsnokuk Lusztik István volt, és Tiszafürednél és Szolnoknál harcoltak a románok ellen.

A Tanácsköztársaság 133 napig tartott, majd a vörösterrort a fehérterror követte. Sajnos többnyire mindkettőnek ártatlan áldozatai voltak. Utóbb Lusztik Istvánt kivitték a Szovjetunióba, azért, mert idehaza a Horthy Miklós és a kormány halálra ítélte volna. Rajta kívül még több embert leváltottak.

A közigazgatás a 14. század végétől alakul ki. A fő igazgatási szerv a tanács, mely 12 főből állt, és a főbíró állt az élén. Ezeket a tisztségeket csak birtokosok tölthették be, így ezek az emberek rendszerint igen tehetősek voltak. Az 1867-es kiegyezés után a közigazgatás is átszerveződik, létrejön Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. A község a Jászsági felsőjárás része lett.

A második világháború után új társadalmi rend jött létre, kialakultak a tanácsok és a termelőszövetkezetek. (Az első 1949-ben alakult Jásztelken, Tolbuchin néven.) Az 1956-os forradalom után viszonylag békés időszak következett, egészen az 1990-es rendszerváltásig.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kisbakonyi Zoltánné (független)[3]
  • 1994–1998: Kisbakonyi Zoltánné (független)[4]
  • 1998–2002: Kisbakonyi Zoltánné (független)[5]
  • 2002–2006: Tuzáné Farkas Katalin (független)[6]
  • 2006–2010: Kisbakonyi Zoltánné (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Tóth Nóra (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Tóth Nóra (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Tóth Nóra (Fidesz-KDNP)[1]

Az önkormányzat címe: 5141 Jásztelek, Szabadság út 84., telefon- és faxszáma: 57/462-059, e-mail címe: jasztelek@vnet.hu, honlapja: http://www.jasztelek.hu. A településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is működik.

Népesség

A falu népességéről 1550 óta állnak adatok rendelkezésre. A törökök kiűzése után a népesség folyamatosan növekszik, 1910 után viszont visszaesik, azóta is csökken. A községben a török időktől kezdve más népcsoportok is laktak. 1944-ben a község zsidó lakosságát haláltáborokba deportálták, ahol megölték őket.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1648
1638
1602
1585
1566
1520
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,9%, református 5,3%, felekezeten kívüli 10,4% (13,7% nem nyilatkozott).[11]

Oktatás

Az oktatás már egész korán szoros kapcsolatban állt az egyházzal. Az iskola valójában a XVI-XVII. században alakult ki, az első tanító 1819-ben kezdett tanítani, és 55 évi munka után ment nyugdíjba. Az iskola először kettő, majd hatosztályos lett. 1930-ban új iskolát építettek, az épületet 1960-ban bővítették, ma már egy tornaterem is a tanulók rendelkezésére áll.

Ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás

A község megélhetését kezdetektől fogva a mezőgazdaság (földművelés, állattenyésztés) biztosította, bár 1960-ban sokan hagyták el Jásztelket, hogy ipari üzemekbe menjenek. Az ipar ma sem jelentős, eddig sem volt az, de a kereskedelmi és vendégipari ellátottság jó, a szolgáltatások sokrétűek.

Vallás

Római katolikus egyház

Az Egri Főegyházmegye (Egri Érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. A plébániatemplom titulusa: Szent Márton püspök.

Református egyház

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjének (esperesség) Jászberényi Anyaegyházközségéhez tartozik. A jásztelki reformátusok nem alkotnak önálló egyházközséget, szórványban élnek.

Természeti értékek

Látnivalók

Helyi média

Rádióállomások

Jásztelken fogható FM rádiók:

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. ↑ Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)[halott link]
  9. ↑ Jásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Jásztelek Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jásztelek&oldid=22500099”