Fidzsi-szigetek

Fidzsi-szigeteki Köztársaság
Republic of the Fiji Islands Matanitu Tu-Vaka-i-koya ko Viti फ़िजी द्वीप समूह गणराज्य
A Fidzsi-szigetek zászlaja A Fidzsi-szigetek címere
Nemzeti mottó: Rerevaka na Kalou ka Doka na Tui (angol: Fear God and honour the Queen) Nemzeti himnusz: God Bless Fiji
Fővárosa	Suva
d. sz. 18° 07′, k. h. 178° 27′-18.116666666667, 178.45
Államforma	köztársaság
Főnökök tanácsának vezetője	Ratu Ovini Bokini
Elnök	George Konrote
Miniszterelnök	Frank Bainimarama
Nagyfőnök	II. Erzsébet fidzsi nagyfőnök
Hivatalos nyelv	angol, fidzsi, hindi
független	Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1970. október 10.
Tagság	Lista ENSZ, Nemzetközösség (tagsága felfüggesztve), Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (tagsága felfüggesztve)
Népesség
Népszámlálás szerint	905 502 fő (2017)
Rangsorban	163
Becsült	858 038 fő (2012. július)
Rangsorban	163
Népsűrűség	47 fő/km²
HDI (2007)	0,741 (108) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	18 270 km²
Rangsorban	151
Időzóna	FJT (UTC+12)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Fidzsi dollár (FJD)
Nemzetközi gépkocsijel	FJI
Hívószám	679
Segélyhívó telefonszám	000 911 919
Internet TLD	.fj
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	AS/NZS 3112
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Fidzsi-szigeteki Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Fidzsi-szigetek egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság, Matanitou ko Viti. Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót (helyi nyelven jelentése: ’nagy’), és átírta: így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.

A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott.

Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédjai nyugatról Vanuatu, keletről Tonga és északról Tuvalu.

860 ezer lakosával Ausztrália és Óceánia negyedik legnépesebb országa.

Földrajza

Domborzat

A szigeteken magas hegyek találhatók, elérik az 1300 m magasságot. Legmagasabb pont: Tomanivi, 1324 m. Földrajzilag több szigetcsoportra osztható. A két legnagyobb sziget: Viti Levu és Vanua Levu. Viti Levu sziget egyben a legnépesebb, itt él a lakosság majdnem háromnegyede. A főváros, Suva is ezen a szigeten fekszik.

Vízrajz

Legfőbb folyók: Rewa, Singatoka. A legnagyobb szigeteken vannak állandó patakok.

Éghajlat

Trópusi éghajlat. Állandóan magas hőmérséklet, és időnként heves viharok jellemzik.

Élővilág, természetvédelem

Partszakasz a Fidzsi-szigeteken

Egy részüket őserdő borítja, sok különleges fával. A hegyekkel tarkított nagyobb szigetek vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallzátonyok. Legmagasabb hegye a Tomaniivi (Mount Victoria), 1323 méter. A suvaiak azt mondják, ha az ember látja a hegyeket, akkor eső fog esni.

Nemzeti parkjai

Hat nemzeti parkot kezel az illetékes hivatal, a National Trust of Fiji:

• Koroyanitu Nemzeti Park, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: esőerdő és bennszülött falvak. Turistalátványosság.
• Sigatoka Homokdűnék Nemzeti Park, Viti Levu sziget.
• Colo-i-Suva Védett Erdő, Viti Levu sziget, Suva város körzete: esőerdő, vízesések, látványos táj.
• Bouma Nemzeti Park, Taveuni, Northern Islands (Északi-szigetek), Taveuni: természetes kert.
• Nausori Felföld, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: mezőgazdasági vidék csodálatos tájképpel.
• Lovoni Sétautak, Lomaiviti-szigetcsoport, Ovalau: viszonylag érintetlen bennszülött életmód.

Természeti világörökségei

Az UNESCO nem tart számon itteni világörökségi színhelyet.

Történelme

Bennszülött harcos az 1870-es évekből

A melanéziaiak és polinézek népesítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsit 1643. február 6-án a holland Abel Janszoon Tasman fedezte fel, aki Tasmania és Új-Zéland felfedezése közben vetődött errefelé. A szigetet Vilmos herceg Szigetnek nevezte el. Cook 1774-ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.

A nagy lázadások idején Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, így 1874-től kezdve Nagy-Britannia birtoka lett. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, mégis kisebbségbe kerültek. 1959-ben etnikai zendülésekre került sor.

Az ország 1970-ben nyerte el függetlenségét, alkotmányos monarchiaként, az uralkodó II. Erzsébet pedig felvette a Fidzsi királynője (Queen of Fiji) címet. A faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás maradt. A politikai életet sokáig a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralta, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig volt hatalmon. 1987-ben, a konzervatív Ratu Mara választási veresége és a Munkáspárt győzelme után katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték a munkáspárti, India-barát kormányt és a Nemzetközösségtől való függetlenség és a melanéz bennszülöttek érdekeinek érvényesítése jelszavaival köztársaságot hoztak létre, amit 1987 októberében kiáltottak ki.

Ezután a hatalom visszakerült a civilek kezébe. II. Erzsébet brit királynő volt alkirályi képviselője, Ratu Sir Peania Ganilau exfőkormányzó lett a köztársaság elnöke. 1990-ben új alkotmány született, amely a melanéz lakosságnak jogokat biztosított az indiai lakosság kárára, ezért a legdinamikusabb rétegek elhagyták az országot, nagy csapást mérve ezzel Fidzsi gazdaságára. 1992 júniusában Mara átadta a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak. 2000-ben újabb puccsok és katonai lázadások sújtották az országot. 2006-ban kormányválságot okozott az a kérdés, hogy a korábbi időszak puccsistáinak megkegyelmezzenek-e vagy sem.

Méretéhez képes Fidzsi jelentős hadsereget tart fenn és fontos résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének a világ számos pontján. Jelentős számú korábbi fidzsi katona jelenleg Irakban, biztonsági cégeknél dolgozik. Ott a 2003-as amerikai invázió óta virágzik ez az iparág.

Fidzsi 2 shilling 6 pennys (1/8 font sterling) bélyeg, II. Erzsébet királynő portréjával és a Nadi repülőtérrel 1959-ből. Érdekesség, hogy az aktuális brit uralkodó portréja szerepelt Fidzsi összes érméjén és papírpénzén 1934 és 2013 között, pedig az ország már 1987-ben köztársaság lett. A köztársasági államforma ellenére a rendőrség (Fiji Police) és fegyveres erők (Republic of Fiji Military Forces) jelvényein a mai napig látható a brit korona.

2020. január elsejétől a szigetek kormánya betiltotta az egyszer használható műanyag zacskók gyártását és forgalmazását. 2021. január elsejétől pedig be fogják tiltani a polisztirol hab és a műanyag szívószál használatát és forgalmazását. A szigetek vezetése ezáltal az óceánok műanyagszennyezését kívánja csökkenteni, mivel a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bekerül a mikroműanyag.

A szigetek emberevői

Az utolsó emberevő 96 esztendős korában, 1959-ben halt meg. Sanaila volt a neve. Sanaila egy Korowaiwai nevű erődített faluban gyerekeskedett Viti Levu északnyugati partján, ahol egy kisebb rangú főnök a házába fogadta a kisfiút.

Az emberevők a tetemet vuaka mbalavunak, hosszú disznónak hívták. Sanaila szerint azért, mert az emberhús olyan ízű. Elbeszélése szerint, mikor otthon, Korowaiwaiban először evett embert, azt hitte, hogy sertést eszik.

A Fidzsi-szigetek bennszülöttei általában ütközetek után főzték vagy sütötték meg a lemészárolt ellenségek holttestét, föld alatti sütőkben, és a falu minden háztartásának elküldték a maga adagját. Elkészítéséhez különleges fűszereket használtak: az egyik borsszerű erős fűszer, honi nevén mboro ndina. A másik ízesítőnövényt, melynek leveleivel sütés előtt beborították az emberhúst, bennszülött nevén malawathi-nak hívták. Külön favillát is használtak az evéshez, mert azt hitték, hogy enélkül keserű, sőt mérgező is lehet a tetem.

Hogy miért ettek embert? Azért mert úgy vélték, hogy ezzel végérvényesen megsemmisítették és végleg meg is alázták az ellenséget. Az országban emellett is kevés hús volt, mert nagyobb háziállatok sem voltak. Egy törzsfőnök így okolta meg tettét egy misszionáriusnak: "Nektek van húsotok dobozban, de nekünk nincs ilyen, nekünk csak emberek állnak rendelkezésünkre."

A szokást az angol hatóságok csak az 1890-es évek végére tudták végleg megszüntetni.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete, Suva

Alkotmány, államforma

Államforma: 1987 óta köztársaság, 1987-ig alkotmányos monarchia perszonálunióban Nagy-Britanniával, az uralkodó II. Erzsébet volt, mint Fidzsi királynője (Queen of Fiji). A köztársasági államforma 1987-es bevezetése ellenére egészen 2013-ig minden Fidzsi dollárérmén és -bankjegyen II. Erzsébet portréja szerepelt fő motívumként.

Frank Bainimarama a Fidzsi-szigetek miniszterelnöke 2007 óta, haditengerészeti egyenruhában. Annak ellenére, hogy Fidzsi 1987 óta köztársaság, a brit monarchia jelképei máig használatosak. A miniszterelnök egyenruhájának váll-lapjain is a brit királyi korona látható.

Közigazgatási beosztás

Az ország közigazgatása:

Division (főváros)	tartomány	terület (km²)	lakosság (1996)
Central (Suva)	Naitasiri	1666	126 641
	Namosi	570	5742
	Rewa	272	101 547
	Serua	830	15 461
	Tailevu	755	48 216
Északi (Labasa)	Bua	1379	14 988
	Cakaudrove	2816	44 821
	Macuata	2004	80 207
Keleti (Levuka)	Kadavu	478	9535
	Lau	487	44 821
	Lomaiviti	411	16 214
Nyugati (Lautoka)	Ba	2 634	192 197
	Nadroga-Navosa	2385	54 083
	Ra	1341	30 904
Rotuma (dependency)		46	2810

Népesség

Helyi gyerekek

Népességének változása

A népesség alakulása 1960 és 2018 között

Lakosok száma	393 383	476 329	542 811	621 537	711 663	735 209	793 098	818 995	860 559	926 276
	1960	1966	1972	1979	1985	1991	1997	2004	2010	2018

Adatok: Wikidata

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

1981-ben 640 ezer ember lakott itt: voltak indiaiak és fidzsi őslakosok; az európaiak száma hétezer. A Fidzsi-szigeteki, sötét bőrű melanéz őslakosság aránya, ma már 53%. Arányuk folyamatosan nő: nemrég még az indiai bevándorlók adták a többséget, azonban a fidzsi lakosok magas születésszámának, valamint az indiaiak elvándorlásának köszönhetően az arányok változnak. Az indiaiak a brit gyarmatosítás idején érkeztek, amikor még India brit gyarmat volt. A lakosság 7,5%-a európai (fehér), kínai és polinéz. A fehérek a brit gyarmatosítók utódai. A polinézek nincsenek rokonságban a szigetek őslakosságával, noha ők is óceániai bennszülöttek. Jóval világosabb a bőrük, mindannyian Rarotumán élnek; ennek a területnek az országhoz csatolását követően lettek a terület lakói.

A lakosság 54%-a keresztény, 38%-a hindu és 8%-a muzulmán. A legtöbben angolul beszélnek egymással.

A lakosság 40%-a 15 éven aluli.

Gazdaság

Radisson Blu szálloda épületei, Denarau

Gazdasága: agrárország. Fejlett a mezőgazdaság, cukornádat, banánt, kókuszpálmát és rizst termelnek. Ezeket dolgozza fel az ipar, és nádcukrot készít belőle. Bányásznak aranyat, és mangánércet is. 1976-ban 2 millió tonnára becsült foszfátlelőhelyet tártak fel.

Gazdasági ágazatok

Kereskedelem

• Exporttermékek: cukor, arany, fa, hal, melasz, kókuszolaj.
• Importtermékek: berendezések és alkatrészek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Ausztrália, USA, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Szingapúr, Japán, Hongkong, Tajvan.

Közlekedés

Utca Lautoka városában

• Közutak hossza: 3440 km
• Vasútvonalak hossza: 597 km
• Repülőterek száma: 3
• Kikötők száma: 6

Kultúra

Zenei előadás

Hagyományok, néprajz

A szigeteken a szívesen látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Az értékes, 15–20 cm-es ékszer pálmarostokból fonott nyakláncra van erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és szívesen látott vendég.

Fél kézzel nem ad át semmit az ember a másiknak. Ha fidzsi bennszülött valakit megtisztel, tapsol egyet: minél nagyobb a tisztelet, annál hatalmasabb a taps.

Sri Siva Subramaniya hindu templom, Nadi

Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.

Gasztronómia

A kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül egyszerű módon: hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kismértékben nem ártalmas. Viszont ha túlzásba viszik, veszélyes, állítólag a lábat is megbéníthatja.

A vörös kacsa

A Dél Keresztje csillagkép öt fényes csillaga itt nem keresztet jelent. Helyi neve Nga Ndamu, azaz vörös kacsa.

Média

Az ország legelterjedtebb napilapja a Fiji Times. Ezenkívül a Fiji Sun és a Fiji Post is megjelenik. A hetilapok: a Nai Lalakai és a Shanti Dut.

Turizmus

Tengerparti rész Rotuma szigetén

Az ország fő bevételi forrása az idegenforgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy trópusi országról van szó, ezért nem árt figyelni az ottani higiéniás körülményekre. Javasolt oltások Fidzsi-szigetekre utazók számára a hastífusz elleni, a hepatitis A és B elleni, valamint kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki.

Sport

Rögbi

Rögbi válogatottja a 2016. évi nyári olimpiai játékokon bajnoki címet szerzett.

Ünnepek

• Május utolsó hétfője - Ratu Sir Lala Sukuna Nap - az államalapítás egyik úttörőjének ünnepe
• Október 10. - Nemzeti ünnep - függetlenség napja 1970
• A királynő születésnapja
• A jelesebb keresztény, muszlim és hindu vallási ünnepek.

Források

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

• Hivatalos oldal
• Turizmus
• Meteorológia
• University of the South Pacific, Suva
• Fiji Times napilap
• Fiji Sun napilap
• Utazás előtt