„Balatonfűzfő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:2940:1C00:C931:9017:F17D:BE2B (vita) szerkesztéséről Szabolcs696 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Visszavontam az utolsó 3 változtatást, visszaállítva Balint36 21806280 változatára: 8175 az
7. sor: 7. sor:
| rang = [[város]]
| rang = [[város]]
| polgármester = Szanyi Szilvia (független)
| polgármester = Szanyi Szilvia (független)
| irányítószám = 8184
| irányítószám = 8175
| körzethívószám = 88
| körzethívószám = 88
| népsűrűség = 441,51
| népsűrűség = 441,51

A lap 2019. október 14., 21:46-kori változata

Balatonfűzfő
Balatonfűzfő címere
Balatonfűzfő címere		 Balatonfűzfő zászlaja
Balatonfűzfő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonalmádi
Jogállásváros
PolgármesterSzanyi Szilvia (független)
Irányítószám8175
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség4610 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség441,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″
Balatonfűzfő (Veszprém vármegye)
Balatonfűzfő
Balatonfűzfő
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Balatonfűzfő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfűzfő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Balatonfűzfő, Jézus Szíve templom

Balatonfűzfő város Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban.

Fekvése

A Balaton északkeleti csücskén, a Fűzfői-öböl partján terül el. A településhez tartozó lakott településrészek eltérő időben és különböző funkcióval jöttek létre, részben az itt létesített ipari üzemek tevékenységéhez kapcsolódva, esetenként kifejezetten azok lakótelepeként.

Közúton a tó északi partján végighúzódó 71-es főúton és az abból Veszprém, illetve a 8-as főút felé kiágazó 72-es főút felől közelíthető meg. Itt indul a 72-es főútból kiágazva Papkesziés Balatonkenese irányába a 7213-as út, valamint egy rövid szakaszon érinti még Balatonfűzfő területét a Litér déli részétől Királyszentistvánon át Sólyig vezető 7216-os út is.

Vasúton is kényelmesen elérhető a település, a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon, bár vasútállomásán a hosszabb távon közlekedő vonatok egy része nem áll meg.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Balatonfűzfő a római korig visszanyúló múlttal rendelkező település. A Máma nevű falu, a település őse feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Máma neve egy 990-ben kelt, ógörög nyelvű alapítólevélben szerepel először, mely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába helyezte.

A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták és a temploma is elpusztulhatott, mert a ma ismert romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra datálják. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt temploma, melyet minden valószínűség szerint a tatárjárás után építettek fel.

Máma falu pusztulásáról nincsenek írásos adatok, de Thaly Kálmán: „Dunántúli hadjárat 1707-ben” című könyve alapján feltehető, hogy a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc során pusztult el. A csatazaj elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 54 évvel későbbi, 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: „A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szt. László tiszteletére szentelt templom mellett létesült.” Tehát ebben az időben még állt a templom egy mellé épített remetelakkal. A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképen már rom, de még a nyugati oromfala is áll. A Jókai utcában található romtemplom napjainkban jeles ünnepségek helyszíne. Az újkori település ezzel a megnyilatkozással is tisztelegni óhajt a középkori Mámának, melyet történelmi elődjének tekint.

A város mai arculata a XX. század első évtizedeiben – a vasútépítést (1909) követően – kezdett kialakulni és formálódik még napjainkban is. Fűzfő története és fejlődése egybeforrt az idetelepített vegyi- és papíriparral. Az ipari jelleg miatt azonban sokáig „rejtve” maradt Balatonfűzfő idegenforgalmi adottsága, jóllehet már az 1920-as évektől kezdődően élénk fürdő- és vitorlásélet alakult ki a településen.

Az ipar jelenléte azonban számos olyan létesítményt is teremtett, melyeket a település saját erejéből nem tudott volna létrehozni. Ide sorolható a művelődés jelentős lehetőségeit biztosító Művelődési Központ, melynek épületét 1940-ben építette a Nitrokémia Ipartelepek Rt. Ugyancsak az ipari vállalat támogatásával jött létre az 1950-es évek közepén a környék egyik legszínvonalasabb sportcentruma, majd a megyei intézmények és vállalatok összefogásával a Balaton Uszoda, amely alkalmas úszóversenyek lebonyolítására is.

Az ipari környezetkárosító hatások visszaszorulásával párhuzamosan megjelentek idegenforgalom kiszolgálását célzó beruházások: vitorláskikötők épültek, elkészült a Balaton-part első téli-nyári bobpályája, újak létesültek és korszerűsödtek a vendéglátóhelyek, körvonalazódik a Balaton-parti sáv kiépítése is, parkokkal, sportpályákkal, sétányokkal – minden itt élő és idelátogató ember számára.

Balatonfűzfőt – 2000. július 1-jei hatállyal – a Magyar Köztársaság Elnöke: Göncz Árpád, Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára várossá nyilvánította.

Közélete

Polgármesterei

Jelenleg
  • Marton Béla (független)
Korábban
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4248
4169
4142
4607
4305
4610
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,9%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,9%, református 10,7%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,1% (29,4% nem nyilatkozott).[2]

Nevezetességei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
  • Jézus szíve római katolikus templom, és romtemplom.
  • Óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a Művelődési Központ szomszédságában.
  • Balaton Uszoda
  • Balatoni BOB (BOB²)
  • "Szelem Erőmű"
  • Fövenyfürdő Balatonfűzfő
  • 1920-as és 30-as évekből származó villák Fűzfőfürdőn (Bartók Béla u., Jókai Mór u., Felsővillasor)
  • Fűzfőgyártelepi lakótelep – városkép
  • Klebelsberg-iskolaépület

Sport

Balatonfűzfő legnagyobb múlttal rendelkező sportegyesülete a Fűzfői Atlétikai Klub.

Hírességek

Képgaléria

Források

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ Balatonfűzfő Helységnévtár
  3. ↑ veol.hu

További információk

Ez a Veszprém vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balatonfűzfő&oldid=21809017”