„Pilis (település)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 185.244.70.132 (vita) szerkesztéséről Zsuzsakossuth szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
'''Pilis''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Piliš'') [[város]] [[Pest megye|Pest megyében]], a [[Monori járás]]ban. |
'''Pilis''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Piliš'') [[város]] [[Pest megye|Pest megyében]], a [[Monori járás]]ban. |
||
== Fekvése == |
|||
Sok itt a büdös cigány lopnak csalnak éhes majmok ez van ez Pilis története 1945 Ben több volt a cigánybol mint a magyorbol cigány 88% magyar 12% román 16% |
|||
[[Pest megye]] dél-keleti részében, a Dunától keletre, [[Budapest]]től 46 km-re, a [[Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér]]től 26 km-re fekszik, a [[4-es főút (Magyarország)|4-es főút]] mellett. |
|||
A [[Gödöllői-dombság]] nyúlványán, a [[Monor-Irsai dombság]] és a [[Duna–Tisza közi homokhátság]] találkozásánál helyezkedik el. A város határában található a [[Gerje]] patak forrásvidéke. |
|||
=== Megközelítése === |
|||
*[[ Közút]]on, a rajta áthaladó 4-es főúton |
|||
*[[Pilis vasútállomás]] a {{vvr|100a}}on fekszik. |
|||
== A név eredete == |
== A név eredete == |
A lap 2019. május 18., 21:18-kori változata
Pilis | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Monori | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Hajnal Csilla (PILISIVÁLLALKOZÓK)[1] | ||
Irányítószám | 2721 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 827 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 243,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 47,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 19° 32′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 19° 32′ 49″ | |||
Pilis weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilis témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pilis (szlovákul Piliš) város Pest megyében, a Monori járásban.
Fekvése
Pest megye dél-keleti részében, a Dunától keletre, Budapesttől 46 km-re, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 26 km-re fekszik, a 4-es főút mellett. A Gödöllői-dombság nyúlványán, a Monor-Irsai dombság és a Duna–Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. A város határában található a Gerje patak forrásvidéke.
Megközelítése
- Közúton, a rajta áthaladó 4-es főúton
- Pilis vasútállomás a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon fekszik.
A név eredete
A jelenleg ismert, 1326-ban keltezett első írásos emlék a településsel kapcsolatban - egy öröklésről szóló okirat - már Pilis néven említi a települést. Karácsony János: A magyar nemzetségek c. munkájában olvasható egy Pylis nevű nemzetség, akik Árpád fejedelemmel jöttek a Kárpát-medencébe. A község első ismert birtokosa - ahogyan több írásos emlék is bizonyítja - a Pylisi család volt, innen kapta a település a nevét.[3]
Története
Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint 2. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek.
A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási útvonala mentén alakult ki ez az ősi település, amiről gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kőkori, bronz- és vaskori leleteket, a 2. - 4. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ősi település a Via Magna - nagy (Só)út - mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu , a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven írt helyeken laktak kisebb közösségek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótára sok-sok adattal bizonyítja, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében az 1900. év óta azonban csak ez a község jogosult a Pilis nevet használni a település elnevezésére.
Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A 14–15. században a Pilisi-család birtokolja. A török hódoltság elején, a 16. század közepén kihalt. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-től Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A 19. században a Nyáry és a Gubányi családé lett.
1805-től mezőváros. A 19. század második felében még csaknem teljes egészében szlovák nyelvű, kultúrájú településen az asszimiláció a dualizmus korában gyorsult fel. A pilisi szlovákság a 20. század során fokozatosan elvesztette nyelvét, a század 60-70-es éveire a nyelvcsere megállíthatatlanná vált. Mára már csak pár tucat helyi őrzi még ősei nyelvét.
Közélete
Polgármesterei
- Jelenleg
- Hajnal Csilla (PILISIVÁLLALKOZÓK) – 2014 óta
- Korábban
- Dr. Illanicz György (1990-1994-ig). Pintér Mihály (1994-2002-ig). Csikós János (2002-2006-ig)
- Szabó Márton Elemér (FIDESZ) – 2014-ig
Nevezetességei
- Beleznay-kastély – A megye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U-alakú, barokk stílusú kastély. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart. A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanni hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását. A második világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma általános iskola és diákotthon.
- A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete (6500 fő). A barokk templom több lépcsőben épült a 18. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával-
- Hegyeki pincesor - szépségével és rendezettségével vetekszik az ország híres Hajósi pincesorával.
- A városba látogató gazdag programot kaphat a már több éve működő Csilló-féle lovas iskolában, ahol évente megrendezik a Csilló lovas napokat. Itt bentlakásos lovas iskola is működik, főként gyermekek részére.
- A város szélén (Monorierdő felől) található a "SIPITO" Pihenőpark.
- A Gerje-patak forrásának az elmúlt években újjávarázsolt területe pihenőparkokkal fog kibővülni. A táj összefüggő egységet képez az 1996-ban kialakított millecentenáriumi és a millenniumi emlékparkkal. E táj Magyarországon páratlan flórájával és faunájával rendkívüli látnivalót tud nyújtani az év minden szakaszában.
Lakosság
A település népességének változása:
Lakosok száma | 11 498 | 11 493 | 11 678 | 11 921 | 12 098 | 11 827 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
Az elmúlt évszázad során az egykor igen népes pilisi szlovákság szinte teljesen felszámolódott, nyelvükben elmagyarosodtak. A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2011-ben: magyar: 91,6%; cigány: 3,6%; szlovák: 1,4%; román: 1,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,6%. [4]
A helység lakóinak vallási összetétele 2011-ben: evangélikus 27,9%, római katolikus 18,0%, református 8,6%, görögkatolikus 0,8%, más egyházhoz, felekezethez tartozik 3,4%, nem válaszolt, vagy nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 41,3%.
Neves lakói
- Itt született 1937-ben Baranyi Ferenc, Kossuth-díjas költő.
- Itt született 1938-ban Csernai Tibor olimpiai bajnok magyar labdarúgó.
- Itt létesített mintagazdaságot, és 1935. január 13-án itt hunyt el Gubányi Károly mérnök, földrajzi utazó, író.
- Beleznay Miklós (1722–1784) altábornagy
- Sárkány Sámuel (1823–1911) lelkész
- Rakovszky József (1920–2004) tanító, tanár, költő
- Tabányi Mihály (1921-) harmonikaművész
- Balázs József (1922–2010) amatőr festőművész
- Török Endre (1926–1980) grafikus
- Keveházi László (1928-) lelkész
- Patkós István (1932-) mezőgazdasági gépészmérnök
- Dr. Hunyadi László (1936-) geológus, geográfus
- Kecskés Lajos (1937-) szobrászművész
- Szigeti Marika (1946-) opera-énekesnő
- Haluszka Péter (1954-) amatőr festőművész
- Pártai Lucia (1961-) meteorológus
- Merényi Marcell (2004-)
színész
Jegyzetek
- ↑ Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Pilis - A Település - Bemutatkozás - Pilis Város (magyar nyelven). www.pilis.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
- ↑ KSH adatbázis
Források
- ↑ KSH adatbázis: Pilis lakossága KSH 2001 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2001 (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)