Ötösbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rudňany szócikkből átirányítva)
Ötösbánya (Rudňany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterMiroslav Blišťan
Irányítószám053 23
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség4789 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség287 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület13,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 41′Koordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 41′
Ötösbánya weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ötösbánya (1899-ig Kotterbach, szlovákul: Rudňany, korábban Koterbachy, németül: Kotterbach) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában. Alsó- és Felsőkotterbach egyesülésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 12 km-re délkeletre, a Hernád és a Gölnic között fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már az újkőkorban is lakott volt.

Ősi szepesi bányásztelepülés, területén már a 12. századtól ezüstöt, vasat, rezet bányásztak. 1255-ben „Kuffurbach” néven említik először. Az írott források szerint 1332-ben a Máriássy család alapította, majd a Csáky család birtoka volt. 1360-ban „Kuffurbah” néven említik. 1787-ben 33 ház állt a faluban 187 lakossal. A 18. századra mindinkább a vasérc termelése került előtérbe, a század második felétől a vasipar gyors fejlődésnek indult. A vasat külföldre is exportálták.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kotterbach (Alsó és Felső), Szepes v. elszórt tót falu, Wagendrüsselhez éjszakra 1 órányira: 381 kath., 50 evang. lak. Rézbányák és hámorok. F. u. a Márjássy, Jóny nemzetségek. Ut. p. Rosnyó.[2]

A község fejlődését a 20. század eleji gazdasági válság akasztotta meg. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1828-ban 56 háza volt 418 lakossal.

1869-ben 91 házában 837 lakos élt.

1880-ban 873 lakosából 1 magyar és 733 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 803 lakosából 13 magyar és 717 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1201-en lakták, ebből 119 magyar és 962 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 1596-an lakták: 333 magyar, 147 német, 73 román, 8 ruszin, 6 horvát, 1 szerb, 952 szlovák és 76 egyéb anyanyelvű. Ebből 1201 római katolikus, 243 görög katolikus, 74 evangélikus, 41 izraelita, 19 református és 18 görög keleti vallású volt.

1921-ben 1610 lakosából 80 magyar, 251 német, 10 zsidó, 1020 csehszlovák, 224 állampolgárság nélküli és 25 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 1265 római katolikus, 173 evangélikus, 140 görög katolikus, 24 izraelita, 1 református és 7 egyéb vallású volt.

1930-ban 1712-en lakták, ebből 17 magyar és 1255 csehszlovák.

1970-ben 3513 lakosából 2 magyar és 3498 szlovák volt.

1980-ban 3113 lakosából 2 magyar.

1991-ben 2824 lakosából 3 magyar.

2001-ben 3196 lakosából 2768 szlovák, 395 cigány és 3 magyar volt.

2011-ben 3911 lakosából 3245 szlovák, 529 cigány és 3 magyar.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született Klug Nándor (1845–1909) orvos, fiziológus, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
  • Itt született Kumorovitz L. Bernát (1900–1992) premontrei szerzetes, történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a magyarországi pecséttani kutatások kiemelkedő alakja.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 19. század második felében épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]