Hámor (település)
| Hámor | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Miskolc |
| Városhoz csatolás | 1950 |
| Korábbi rangja | község |
| Irányítószám | 3517 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 270 fő (2011. okt. 1.)[1] |
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[2] |
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[2] |
| Földrajzi kistáj | Déli-Bükk[2] |
| Elhelyezkedése | |
 Hámor
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
 é. sz. 48° 06′ 23″, k. h. 20° 37′ 41″48.106481°N 20.628108°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 23″, k. h. 20° 37′ 41″48.106481°N 20.628108°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hámor témájú médiaállományokat. | |
Hámor 1950-ben Miskolchoz csatolt, egykori község. A Szinva völgyében, a 2505-ös közút déli oldalán található. Hámor tulajdonképpen hét különböző részből, Alsóhámorból, Felsőhámorból, Jávorkútból, Lillafüredből, Ómassából, Újmassából és szentléleki pálos kolostorromokból állt, melyek a Bükk-vidék erdős-hegyes területén nagy kiterjedésű, Diósgyőrtől egészen Bánkútig húzódó határa által körülölelve helyezkedtek el. A teljes külterülete a Bükki Nemzeti Parknak a része.
Híres hámoriak
[szerkesztés]- Herman Ottó természettudós, „az utolsó magyar polihisztor”
- Szűcs Sámuel jogász, helytörténész, Herman Ottó sógora, a Bükk egyik népszerűsítője
Itt születtek
[szerkesztés]- Vadas Jenő (1857–1922) erdőmérnök, tanár
- Soltész István (1927–2012) kohómérnök, vállalati vezető, ipari miniszter.
- Hevessy József (1931–2005) debreceni polgármester
- Medgyessy Ildikó sz. Dvorszky Ildikó (1944), az Elegant Design Zrt. elnök-vezérigazgatója, az Ez a Divat volt főszerkesztője
Látnivalók
[szerkesztés]Alsó-Hámor
[szerkesztés]Felső-Hámor
[szerkesztés]- Herman Ottó sírja
- a Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom (Felsőhámor),
- a 2505-ös közút sziklaalagútja.
- Kohászati Múzeum
- Hámori mászófal
Lillafüred
[szerkesztés]- Palotaszálló
- Hámori-tó
- a LÁEV Lillafüred nevű megállója és alagútjai
- Lillafüredi-vízesés és Anna-mésztufabarlang
- Herman Ottó nyaralója (Pele-lak)
- Zsófia kilátó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. április 20.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
