Ugrás a tartalomhoz

Várad (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Egyed (vitalap | szerkesztései) 2021. január 18., 13:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Polgármesterei)
Várad
Várad címere
Várad címere
Várad zászlaja
Várad zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterKiss Ildikó (független)[1]
Irányítószám7973
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség120 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 17° 44′ 48″45.974789°N 17.746700°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 17° 44′ 48″45.974789°N 17.746700°E
Várad (Baranya vármegye)
Várad
Várad
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Várad témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Várad község Baranya megyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól délre, Hobol és Bürüs között.

Története

Váradot 1332-ben említették először a pápai tizedjegyzékben Vorad néven, mint a Hahótiak birtokát. A későbbiekben a Dombai, majd a Bakonyai család családok birtoka lett. A török időkben e település is elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra, mikor református magyarok érkeztek a községbe. Birtokosai voltak még a Rindsmaul, Czindery, Wenckheim és Andrási családok is.

Az 1910-es népszámláláskor 302 magyar lakosa volt, ebből 113 római katolikus, 189 református volt.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében 1851-ben írta a településről: „Várad, magyar falu, Somogy vármegyében, az Ókor mellett, utolsó postája Szigetvár, 128 református lakossal. Bírja Czindery László.”

Közélete

Polgármesterei

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Séner Antalné Kiss István Balogh
Ferenc
Kiss
Ildikó

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
116
115
114
120
131
125
132
120
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 18% cigánynak, 1,8% horvátnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 11,7%, felekezeten kívüli 16,2% (2,7% nem nyilatkozott).[10]

Jegyzetek

  1. a b Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  10. Várad Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek