Páprád
| Páprád | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vörös Kálmán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7838 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 136 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 11,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 53′ 30″, k. h. 18° 00′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 30″, k. h. 18° 00′ 38″ | |||
 Páprád
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Páprád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páprád témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Páprád község Baranya megyében, a Sellyei járásban.
Fekvése
Baranya megyében, Vajszlótól északkeletre, Sámodtól északnyugatra fekvő település.
Története
A falu nevét az oklevelek 1322-ben említették először Paprad alakban. A település a margitszigeti apácák sámodi uradalmához tartozott. 1322-ben Németi Ambrus fia, Jakabnak fia, János támasztott rá igényt, de az országbíró az apácáknak hagyta.
A török hódoltság alatt egyházi birtok volt, először a klarisszáké, majd a római katolikus egyházé volt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Lőrincz Béláné (független)[3]
- 1994–1998: Lőrincz Béláné (független)[4]
- 1998–2002: Id. Lőrincz János (független)[5]
- 2002–2006: Lőrincz János (független)[6]
- 2006–2010: Id. Lőrincz János (független)[7]
- 2010–2014: Id. Lőrincz János (független)[8]
- 2014–2019: Kerékgyártó Péter (független)[9]
- 2019-től: Vörös Kálmán (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 158 | 153 | 147 | 149 | 150 | 160 | 136 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 12,1%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 8,3% (16,6% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
- Református temploma - 1863-ban épült klasszicista stílusban.
- Tornácos parasztháza műemlék.
Jegyzetek
- ↑ a b Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Páprád Helységnévtár
Források
- Györffy György: Baranya vármegye.
