Nagysebességű vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gg. Any (vitalap | szerkesztései) 2021. május 14., 12:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.164.191.203 (vita) szerkesztéséről Aronsz szerkesztésére)
Nagysebességű vasútvonalak Európában 2023 közepén
  310–320 km/h
  270–300 km/h
  240–260 km/h
  200–230 km/h
  < 200 km/h
  Építés vagy korszerűsítés alatt
Nagysebességű vasutak Kelet-Ázsiában
  320–350 km/h
  265–310 km/h
  240–260 km/h
  200–230 km/h
  < 200 km/h
  Építés alatt
Sinkanszen H5 Japánból
A francia TGV
Az olasz ETR 1000
Az orosz Szapszan
A spanyol AVE
Egy ICE 4-szerelvény Németországban
KTX
British Rail 395
Az amerikai Acela Express
A török TCDD HT80000 sorozat
A kínai CRH380A

A nagysebességű vasút olyan vasúti személyszállítást jelent, ami jelentősen gyorsabb a vasúti forgalom szokásos menetsebességénél. A speciális definíciók 200–320 km/ó (125-200 mph) sebességet írnak elő, attól függően, hogy a pálya felújított vagy új építésű. De pontos szabály nincs, kisebb sebességek is előfordulhatnak helyenként. Az Európai Unió szabályozása szerint az alsó sebességhatár a 250 km/h.

A nagysebességű vasút elsősorban személyszállító szolgáltatás, de néha más feladatot is ellát. Franciaországban a TGV postát is szállított a La Poste-nak, Kínában és Olaszországban pedig napjainkban is közlekednek teherszállító motorvonatok. Bizonyos esetekben a pálya vegyes használatú, így a nagysebességű vasútvonalakat lassabb teherszállító vonatok is használhatják, ám alacsonyabb sebességgel.

Jelentősége

Az elmúlt évben, tíz nyugat-európai vasút 65,4 milliárd utaskm. teljesítményt ért el a nagysebességű hálózatukon. Ez az EU személyszállítási teljesítményének 20%-a. A nyugat-európai nagysebességű közlekedés iránti érdeklődést jól mutatja, hogy 1995-2001 között az éves növekedés 12%-ot ért el, és ezzel az említett időszak alatt a nagysebességű közlekedés teljesítménye megduplázódott. A hosszútávú utazásoknak Franciaországban a kétharmadát, Németországban a negyven százalékát a nagysebességű személyszállítás teszi ki.

2017 közepén Európában 11 990[1] kilométer nagysebességű vasútvonal volt üzemben. Ez a hálózat 2025-re várhatóan 21 095 km hosszúságúra bővül. Ahol lehetőség van a választásra a vasúti vagy a légi közlekedés között, a tapasztalatok szerint a választást az eljutási idő, és a jegy ára határozza meg. Az egyéni, privát utazók esetében a jegy ára a domináns a döntésnél, míg a hivatalos, üzleti utak esetében a legfontosabb az eljutási idő rövidsége. A nagysebességű vasúti közlekedés ott domináns, ahol az utazási idő 2 órán belül van, mint például Párizs-Brüsszel, Párizs-Lyon. Ahol az utazási idő két és fél óra ott a vasútnak 85%-os részesedése van, még abban az esetben is, ha a légi választék, a repülési gyakoriság nagy, mint például Tokió-Oszaka között. Ahol a vasúti eljutási idő eléri a három órát, ott a vasút részesedése 60%.

Sokan felteszik a kérdést: miért nem választják a repülőgépet, hiszen az gyorsabb? A válasz pedig egyszerű. Például:

  • Repülőgéppel:

város - repülőtér (oda - vissza): 2 óra + repülőtér - repülőgép (check in, biztonsági ellenőrzések): 2 óra + várokozás felszállás illetve leszállás előtt: fél óra + várakozás poggyászra leszállás után: fél óra = összesen 5 óra

  • Vonattal:

város - pályaudvar: 25 perc + pályaudvar - vonat: 10 perc = 35 perc x 2 = összesen 70 perc

Látható, hogy a vonat rengeteg időt megtakarít.

Ezenfelül a vonat kevésbé szennyezi a környezetet. Az egyes utazások tekintetében pedig csak töredékük egy repülő üzemeltetési költségének (üzemanyag).

Jövőbeli nagysebességűvasút-építések

Bővebben: Épülő nagysebességű vasútvonalak országonként

Jelenleg Európában Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában épül új nagysebességű vasútvonal. Ázsiában Kína és India fejleszti a hálózatát. Dél-Amerikában Brazília és Argentína tervezi, hogy saját nagysebességű vasutat épít.

Hálózat

Az alábbi táblázat a világ nagyobb nagysebességű vasútüzemeit mutatja be. A világon 2020 elején 58 840[2] km nagysebességű pálya volt, és további több ezer km állt építés alatt.[3]

Ország A teljes hálózat hossza (km) Menetrend szerinti sebesség (km/ó) Teszt-sebességrekordok (km/ó)
Ausztria 254 230 275
Belgium 209 300, 250 347
Kína[3] 40 474[4] 431 maglev
350, 300, 250, 200 hagyományos		 502 maglev
486,1 hagyományos[5]
Finnország 60 220 255
Franciaország 2734[6] 320, 300, 280, 210 574
Németország 1334 300, 280, 250, 230 (hagyományos) 550 maglev
406 hagyományos
Olaszország 923 300, 260, 200 368
Japán 2664 300, 275, 260 (hagyományos) 603 maglev[7]
443 hagyományos
Hollandia 120 190 350[8]
Norvégia 60 210 260
Portugália 314 220 275
Dél-Korea 657 300, 240 355
Spanyolország 3100 350, 300, 250 404
Svédország 0 200 303
Tajvan 345 300, 240 315
Törökország 447 250 303
Egyesült Királyság 113 300, 201 335
USA 362 241, 201 296
Svájc 35 250
Marokkó 200 320 357[9]
Oroszország 650 250 290

Átjárhatóság

A nagysebességű vasúti infrastruktúrát négy nagyobb csoportra bonthatjuk átjárhatóság szerint:

Teljesen elkülönült pálya

A nagysebességű pályát csak a nagysebességű vonatok használják, a járműveket más, alacsonyabb sebességre kiépített pályákon nem közlekedtetik. A japán Sinkanszennél ezt a megoldást alkalmazzák, a nagysebességű vonal más vasúthálózatokhoz nem kapcsolódik.

Nagysebességű vonatok normál pályán

A nagysebességű vonatok a városokon belül a hagyományos pályákat használják, így nem kell új állomásokat építeni a nagysebességű vonatoknak. További előnye, hogy a vonatok olyan városokat is bekapcsolnak a közlekedésbe, ahol nincs megfelelő pálya. Ilyen rendszer a francia TGV is.

Normál vonatok nagysebességű pályán

A hagyományos vonatok használják a nagysebességű vonatok pályáit is.

Mindkét irányba átjárható rendszer

A hagyományos vonatok használják a nagysebességű vonatok pályáit, a nagysebességű vonatok pedig a hagyományos pályákat. Németországban az ICE pályáin közlekednek EuroCity és EuroNight vonatok is, a nagysebességű vonatok pedig hagyományos pályákon is haladnak.

A nagysebességű vasutak sebességrekordjai

  • 1963 – Japán – Sinkanszen – 256 km/ó
  • 1967 – Franciaország – TGV – 318 km/ó (gázturbina-típus)
  • 1968 – Nyugat-Németország – 200 km/ó
  • 1972 – Japán – Sinkanszen – 286 km/ó
  • 1974 – Nyugat-Németország – 01 – 230 km/ó
  • 1974 – Franciaország – Aérotrain – 430,2 km/ó (nagy gyorsaságú egysínű vasút-vonat)
  • 1975 – Nyugat-Németország – Comet – 401,3 km/ó (gőzrakétameghajtás)
  • 1978 – Japán – hsst 01 – 307,8 km/ó (kiegészítő rakétameghajtás)
  • 1978 – Japán – hsst 02 – 110 km/ó
  • 1978 – Olaszország – Pendolino – 250 km/ó
  • 1979 – Japán – Sinkanszen – 319 km/ó
  • 1979 – Japán – ML500 (ember nélküli) – 517 km/ó 　
  • 1981 – Franciaország – TGV – 380 km/ó
  • 1985 – Nyugat-Németország – ICE – 300 km/ó
  • 1987 – Japán – MLU001 (személyzettel ellátott) – 400,8 km/ó
  • 1988 – Nyugat-Németország – ICE – 406 km/ó
  • 1988 – Nyugat-Németország – TR-06 – 412,6 km/ó
  • 1989 – Nyugat-Németország TR-07 – 436 km/ó 　
  • 1990 – Franciaország – TGV – 515,3 km/ó
  • 1992 – Japán – Sinkanszen – 350 km/ó
  • 1993 – Japán – Sinkanszen – 425 km/ó
  • 1993 – Németország – TR-07 – 450 km/ó
  • 1994 – Japán – MLU002N – 431 km/ó
  • 1996 – Japán – Sinkanszen – 446 km/ó
  • 1997 – Japán – mlx 01 – 550 km/ó
  • 1999 – Japán – mlx 01 – 552 km/ó
  • 2003 – Németország – Transrapid 08 – 501 km/ó
  • 2003 – Japán – mlx 01 – 581 km/ó
  • 2004 – Dél-Korea – HSR-350X (KTX) – 350 km/ó
  • 2007 – Franciaország – TGV – 574,8 km/ó

Lásd még

További információk

Commons:Category:High speed trains
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysebességű vasút témájú médiaállományokat.

Irodalom

  • Hood, Christopher P.. Shinkansen – From Bullet Train to Symbol of Modern Japan. Routledge (2006). ISBN 0-415-32052-6 
  • Cornolò, Giovanni. Una leggenda che corre: breve storia dell'elettrotreno e dei suoi primati; ETR.200 - ETR.220 - ETR 240. Salò: ETR (1990). ISBN 88-85068-23-5 
  • Indóház Extra - Páneurópa vasútja

Jegyzetek

  1. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  2. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  3. ↑ a b High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  4. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  5. ↑ Index - Külföld - Rekordot döntött a kínai szuperexpressz. Index.hu. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  6. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  7. ↑ index.hu: Index - Tech - Megint rekordott döntött a japán szupervonat. Index.hu, 2015 [last update]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  8. ↑ Hslzuid.nl homepage. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 20.)
  9. ↑ Africa’s first high speed line inaugurated
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagysebességű_vasút&oldid=23865172”