Karancsság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karancsság
Római katolikus templom a temetődombbal
Római katolikus templom a temetődombbal
Karancsság címere
Karancsság címere		 Karancsság zászlaja
Karancsság zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterOláh Nándorné (független)[1]
Irányítószám3163
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1229 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 52″, k. h. 19° 39′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 52″, k. h. 19° 39′ 21″
Karancsság (Nógrád vármegye)
Karancsság
Karancsság
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Karancsság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancsság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karancsság község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Salgótarjántól északnyugatra, Szalmatercs, Ságújfalu, Karancskeszi és Nógrádmegyer közt fekszik. Északkelet felől a Karancs hegység, délről a Cserhát vonulatai szegélyezik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a 22-es főúton, amely a belterületének déli széle mellett halad el; központján a 22 114-es számú mellékút húzódik végig

A községet érintő helyközi autóbuszvonalak: 1010, 3072, 3080, 3081, 3082.[3]

Története[szerkesztés]

Kubinyi-Prónay-kastély

Karancsság és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, ezt bizonyítják az itt talált különböző, a földből előkerült használati tárgyak is. A település első írásos említése a 13. századból származik. Karancsság eredetileg a Záh nemzetség ősi birtoka volt. A 14. század első felében Záh Felicián birtoka volt, aki 1330. április 17-én a királyi család ellen elkövetett véres merénylete következtében életét vesztette, összes javait, köztük e települést is, elkobozták, és azok a koronára szálltak. 1332-ben Károly Róbert király e helységet is az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi étekfogó mesternek, a Méhi család ősének adományozta. 1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint az itteni római katolikus plébánia már fennállt. Később, 1348-ban I. Lajos király a települést vásártartási joggal is felruházta. 1398-ban Méhi Jakab fia János volt a helység földesura, 1471-ben pedig Sághy László birtoka volt. 1548-ban Balassa Zsigmond és 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott.

1715-ben 10, 1720-ban 12 magyar háztartását vették fel. 1770-től Kubinyi Gáspár volt a földesura, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Margitnak, báró Prónay Szilveszter Gábornak, báró Prónay Rózának és Irmának volt itt nagyobb birtoka és az utóbbiaké volt az egykori Kubinyi-féle kastély is, melyet Kubinyi Gáspár 1794-ben építtetett. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, 1874-ben pedig a falu nagyobb része leégett.

1892-ben épült fel a falu mostani temploma, az 1891-ben lebontott és jellemzően érdekes román stílusú templom helyén. A település 18. századbeli kápolnáját, mely a hagyomány szerint Záh Feliciánnak a község határában hajdan fennállt várának a köveiből épült. Karancsság egyik határbeli hegyét Egyházhegy-nek nevezik; ennek oldalán épült a templom.

A falu 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1910-ben 1253 lakosából 1251 magyar volt. Ebből 1197 római katolikus, 37 evangélikus, 17 izraelita volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)[4]
  • 1994–1998: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)[5]
  • 1998–2002: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth Tihamér (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth Tihamér Sándor (független)[8]
  • 2010–2014: Tóth Tihamér Sándor (független)[9]
  • 2014–2019: Tóth Tihamér Sándor (független)[10]
  • 2019-től: Oláh Nándorné (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1242
1251
1274
1224
1212
1229
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 51,7% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,6%, református 0,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (10,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% örménynek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,4% volt római katolikus, 1,2% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 3,9% felekezeten kívüli (46,2% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kubinyi-Prónay-kastély 1794-ben épült késő barokk stílusban. Kubinyi Gáspár volt az építtető, a kastély később a Prónay családé lett.[14]
  • A Szent István király tiszteletére felszentelt római katolikus templom 1891–92-ben épült neoromán stílusban Elszner Ferenc mérnök tervei alapján a korábbi templom helyén, tornya 41 méter magas. Két harangja van: a nagyobbikat 1800-ban öntötte Stephanides Benjámin Losoncon, és Szent Ignác névvel illetik, míg a kisebbik, Szent István királynak nevezett harangot az 1923-ban készült, de megrepedt elődje pótlására 1981-ben készítette Őrbottyánban Gombos Lajos harangöntő. A templom orgonáját Angster József és fia építette 1911-ben. Az épület mellett évszázadok óta temető található.[15]

Ismert személyek[szerkesztés]

  • Itt volt káplán pályája korai szakaszában Gürtler Dénes későbbi esperes-plébános, felvidéki magyar politikus, szlovákiai nemzetgyűlési és magyarországi országgyűlési képviselő.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ https://www.google.com/maps/place/Karancss%C3%A1g,+bej%C3%A1rati+%C3%BAt/@48.1191476,19.6478003,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474011aef91bfee9:0x2b9efd6760e7aee3!8m2!3d48.119144!4d19.649989?hl=hu
  4. ↑ Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. ↑ Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. ↑ Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. ↑ Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Karancsság Helységnévtár
  13. ↑ Karancsság Helységnévtár
  14. ↑ Kubinyi-Prónay-kastély (Karancsság). Wikimapia. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. ↑ Szent István király-templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)

Források[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karancsság&oldid=26942444”