„Mezei sóska” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a http → https protokollcsere, www pótlása, .hu → .com (hazipatika.com) |
|||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
==Hatóanyagai== |
==Hatóanyagai== |
||
| ⚫ | Jellegzetes savanyú ízét a benne található [[oxálsav]]nak köszönheti,<ref name="növény"/> melynek étvágyserkentő hatása is van. Magas [[Aszkorbinsav|C-vitamin]]-tartalmának köszönhetően hatékonynak tartják a [[skorbut]] gyógyítására és megelőzésére. Sok ásványi sót, meszet, [[foszfor]]t, [[vas]]at, magnéziumot, valamint [[A-vitamin]]t tartalmaz.<ref name="Ehető"/> |
||
| ⚫ | Jellegzetes savanyú ízét a benne található [[oxálsav]]nak köszönheti,<ref name="növény"/> melynek étvágyserkentő hatása is van. Magas [[Aszkorbinsav|C-vitamin]] |
||
Fő hatóanyagai a [[flavonoidok]], [[cserzőanyag]]ok és [[polifenolok]]. A gyökérben [[Csersav|tannin]], [[antrakinon]]ok és naftalén-diolészterek találhatóak.<ref name="kertlap">{{cite web|url=http://kertlap.hu/soska|title=Sóska|publisher=kertlap.hu|accessdate=2016-12-05}}</ref> |
Fő hatóanyagai a [[flavonoidok]], [[cserzőanyag]]ok és [[polifenolok]]. A gyökérben [[Csersav|tannin]], [[antrakinon]]ok és naftalén-diolészterek találhatóak.<ref name="kertlap">{{cite web|url=http://kertlap.hu/soska|title=Sóska|publisher=kertlap.hu|accessdate=2016-12-05}}</ref> |
||
A lap 2019. október 2., 20:35-kori változata
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Rumex acetosa L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mezei sóska témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei sóska témájú médiaállományokat és Mezei sóska témájú kategóriát. |
A mezei sóska, réti sóska, kerti sóska vagy egyszerűen sóska (Rumex acetosa) a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó évelő, lágyszárú levélzöldség. Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában, Ázsiában és Chilében is.
Megjelenése
30–50 cm magas, ovális levelei csomóban nőnek, két oldalt a nyél mellett, kis csúcsokat alkotva behasítottak. Apró pirosas színű virágai a szár végén kalászban nőnek,[1] bugavirágzatot alkotnak.[2] A virágzás május elejétől egészen augusztusig tart.[3]
Hatóanyagai
Jellegzetes savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti,[3] melynek étvágyserkentő hatása is van. Magas C-vitamin-tartalmának köszönhetően hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására és megelőzésére. Sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, magnéziumot, valamint A-vitamint tartalmaz.[1] Fő hatóanyagai a flavonoidok, cserzőanyagok és polifenolok. A gyökérben tannin, antrakinonok és naftalén-diolészterek találhatóak.[4]
Gyógyhatásai
Régen vértisztítóként alkalmazták. Immunrendszer erősítő, vizelethajtó, nyákoldó hatású.[2] A gyökeréből készült kivonatát gyomor- és bélhurut esetén használják, gyengén hashajtó hatású, míg a terméséből készült kivonat hasmenésre javasolt.[4]
Felhasználása
A spenótból készült főzelékhez hasonló jellegű étel készíthető belőle, de használják saláták ízének fokozására, valamint levesek, omlettek készítésénél is.[1]
A borsmustárhoz (rukola) hasonlóan nyers, fiatal, zsenge leveleit olaszos tésztákhoz is szokták keverni, így azok könnyebbek és rostban gazdagabbak tőle.
Frissen szedve kedvelt gyerekcsemege.
Egészségügyi veszélyek
A sóskában található oxálsav vese- és húgyhólyagkövek képződését segítheti elő hosszú távon, valamint a reumás és ízületi gyulladásos betegek fájdalmait is fokozhatják, ezért ilyen esetekben érdemes kerülni a fogyasztását.[1]
Sóska Észak-Amerikában
A sóska angol neve „common sorrel” vagy „garden sorrel”; élelmiszerboltokban nem kapható, ezért cserepes vagy ültetendő mag formájában kell beszerezni és otthon termeszteni.
Egyes esetekben a „Farmer's Market”-eken (termesztői piacon) vásárolható meg a növény természetes (nyári) szezonja alatt.
Képgaléria
.jpg) |
 |
.jpg) |
 |
 |
Jegyzetek
- ↑ a b c d Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 184. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
- ↑ a b Mezei sóska. hazipatika.com
- ↑ a b Mezei sóska. novenyhatarozo.info
- ↑ a b Sóska. kertlap.hu. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
