Mezei sóska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mezei sóska
Rumex acetosa cultivar 01.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Keserűfűfélék (Polygonaceae)
Alcsalád: Polygonoideae
Nemzetség-
csoport
:
Rumiceae
Nemzetség: Lórom (Rumex)
Faj: R. acetosa
Tudományos név
Rumex acetosa
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mezei sóska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei sóska témájú médiaállományokat és Mezei sóska témájú kategóriát.

A mezei sóska, réti sóska, kerti sóska vagy egyszerűen sóska (Rumex acetosa) a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó évelő, lágyszárú levélzöldség. Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában, Ázsiában és Chilében is.

Megjelenése[szerkesztés]

30-50 cm magas, ovális levelei csomóban nőnek, két oldalt a nyél mellett, kis csúcsokat alkotva behasítottak. Apró pirosas színű virágai a szár végén kalászban nőnek,[1] bugavirágzatot alkotnak.[2] A virágzás május elejétől egészen augusztusig tart.[3]

Hatóanyagai[szerkesztés]

Jellegzetes savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti,[3] melynek étvágyserkentő hatása is van. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására és megelőzésére. Sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, magnéziumot, valamint A-vitamint tartalmaz.[1] Fő hatóanyagai a flavonoidok, cserzőanyagok és polifenolok. A gyökérben tannin, antrakinonok és naftalén-diolészterek találhatóak.[4]

Gyógyhatásai[szerkesztés]

Régen vértisztítóként alkalmazták. Immunrendszer erősítő, vizelethajtó, nyákoldó hatású.[2] A gyökeréből készült kivonatát gyomor- és bélhurut esetén használják, gyengén hashajtó hatású, míg a terméséből készült kivonat hasmenésre javasolt.[4]

Felhasználása[szerkesztés]

A spenótból készült főzelékhez hasonló jellegű étel készíthető belőle, de használják saláták ízének fokozására, valamint levesek, omlettek készítésénél is.[1]

A borsmustárhoz (rukola) hasonlóan nyers, fiatal, zsenge leveleit olaszos tésztákhoz is szokták keverni, így azok könnyebbek és rostban gazdagabbak tőle.

Frissen szedve kedvelt gyerekcsemege.

Egészségügyi veszélyek[szerkesztés]

A sóskában található oxálsav vese- és húgyhólyagkövek képződését segítheti elő hosszú távon, valamint a reumás és ízületi gyulladásos betegek fájdalmait is fokozhatják, ezért ilyen esetekben érdemes kerülni a fogyasztását.[1]

Sóska Észak-Amerikában[szerkesztés]

A sóska angol neve „common sorrel” vagy „garden sorrel”; élelmiszerboltokban nem kapható, ezért cserepes vagy ültetendő mag formájában kell beszerezni és otthon termeszteni.

Egyes esetekben a „Farmer's Market”-eken (termesztői piacon) vásárolható meg a növény természetes (nyári) szezonja alatt.

Képgaléria[szerkesztés]

Kifejlett növény
Virágzat
Levél
Magok
Illusztráció

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 184. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  2. ^ a b Mezei sóska. hazipatika.com
  3. ^ a b Mezei sóska. novenyhatarozo.info
  4. ^ a b Sóska. kertlap.hu. (Hozzáférés: 2016. december 5.)