„Szalafő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nxr-at (vitalap | szerkesztései)
44 szerkesztés
37. sor: 37. sor:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 2% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,7%, református 53%, evangélikus 3,5%, felekezet nélküli 7,6% (17,2% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=10223 Szalafő] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 2% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,7%, református 53%, evangélikus 3,5%, felekezet nélküli 7,6% (17,2% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=10223 Szalafő] ''Helységnévtár''</ref>
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Pityerszer_Szalafő_Interior_06.JPG|bélyegkép|Pityerszer]]
* [[Népi műemlékegyüttes (Szalafő-Pityerszer)|Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes]] – Pityerszeren eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet emlékei. Nevét valószínűleg attól a ''pityer'' nevű madártól kapta, amely itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek eredeti környezetükben állnak. Nevezetességei az ún. „kerített ház” és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, melyet az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították.
* [[Népi műemlékegyüttes (Szalafő-Pityerszer)|Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes]] – Pityerszeren eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet emlékei. Nevét valószínűleg attól a ''pityer'' nevű madártól kapta, amely itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek eredeti környezetükben állnak. Nevezetességei az ún. „kerített ház” és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, melyet az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították.


A lap 2018. szeptember 29., 08:43-kori változata

Szalafő
Műemlék lakóház a faluban
Műemlék lakóház a faluban
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterLugosi Arnold József[1]
Irányítószám9942
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség205 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 22′ 00″
Szalafő (Vas vármegye)
Szalafő
Szalafő
Pozíció Vas vármegye térképén
Szalafő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalafő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szalafő (szlovénül: Sola) község Vas megyében, a Körmendi járásban.

Története

Szalafő hét halmon épült, ún. „szeres település”, amelynek mindegyik dombja egy-egy „szer”: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A falu őrzi a honfoglaláskori településszerkezetet.

Nevét a határában eredő Zala folyóról kapta, melyet a helyiek „Szala” néven említenek.[3]

Bár az Őrség része, de szorosan kapcsolódik a szlovénekhez és a Vendvidékhez is, a 19. században például a tótsági járáshoz tartozott.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
198
199
184
203
204
205
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 2% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,7%, református 53%, evangélikus 3,5%, felekezet nélküli 7,6% (17,2% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei

Pityerszer
  • Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes – Pityerszeren eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet emlékei. Nevét valószínűleg attól a pityer nevű madártól kapta, amely itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek eredeti környezetükben állnak. Nevezetességei az ún. „kerített ház” és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, melyet az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították.
  • Fekete-tó vagy más néven Fekete-láp (vend nyelvjárásban Črná mlaká) nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. A láp Orfalu község területére esik, Szalafő és Farkasfa falvak határában. A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható. Szalafő maga a Zala vizéről kapta a nevét, amely a Fekete-tóból ered. A tó helyén a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta.

Jegyzetek

  1. ↑ Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szalafő (magyar nyelven). orseg.hu. Őrségi teleház. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
  4. ↑ Szalafő Helységnévtár
Commons:Category:Szalafő
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalafő témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szalafő&oldid=20461500”