Ugrás a tartalomhoz

„Demjén (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor: 20. sor:
| weboldal = www.demjen.hu
| weboldal = www.demjen.hu
| KSH kód = 08660
| KSH kód = 08660
⚫
}}94: Vályi János (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Demjén települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
}}
'''Demjén''' [[község]] [[Heves vármegye]] [[Egri járás]]ában.

== Fekvése ==
[[Eger]]től 10 kilométerre délnyugatra, [[Egerszalók]]tól 5 kilométer távolságra helyezkedik el, a [[Laskó-patak]] mellett. A [[25-ös főút (Magyarország)|25-ös főút]]ból, annak a 850-es méterszelvénye közelében, dél-délkelet felé, [[Kerecsend]] területén kiágazó [[24 129-es mellékút (Magyarország)|24&nbsp;129-es út]] vezet a településre; ugyanabban a csomópontban ágazik ki az ellenkező irányban a Kerecsendet feltáró, és a [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]]ig vezető 25&nbsp;102-es út.

== Története ==

Demjén határában újkőkori leleteket, valamint honfoglalás kori villás nyílhegyeket találtak. Írott forrás [[1331]]-ben említi először ''Demyen'' névalakban.Csanád egri püspök vásárolta meg, majd [[1331]]-ben – már mint esztergomi érsek – az egri káptalannak adta. [[1363]]-ban Mihály püspök a gönci tizedeket cserébe adta a káptalannak Demjén faluért, mely ettől kezdve [[1804]]-ig az egri püspöké, [[1805]]-től pedig az érseké maradt. Régi neve [[Deménd]].

Az [[1476]]-[[1486]] között készült [[urbárium]] elmondja, hogy Demjén a püspöki birtokot képező Szarvaskő várához tartozott, s határában egy elpusztult település is volt (Kisdemjén), mely [[1486]] után sohasem népesült be többé. [[1550]]-ben 9 házban lakó 18 házas férfi fizette a török földesúrnak a tizedet a búza, kétszeres, must, szénatermésből, a méhkas- és sertésszaporulatból.

[[1552]]-ben az [[Egri vár|Eger várát]] ostromló törökök elpusztították a falut, [[1554]]-ig teljesen lakatlan volt. [[1558]] és [[1564]] között népesült be újból. Kisdemjén határát és erdeit Dobó István óta az egerszalóki jobbágyokkal együtt közösen használták. [[1686]]-ban a falu lakosai még Eger megszállása előtt szétszéledtek. Az elnéptelenedés az Eger blokádja érdekében elrendelt kiürítés folytán következett be, s [[1700]]-ig tartott.

A szőlőt [[1712]]-ben telepítették a falu határába. Az [[1720]]. évi országos összeíráskor a 15 magyar telkesjobbágy 168 köblös szántót és 40 kaszás rétet használt. Saját határukban marháikat legeltették, szántóik Pusztaszikszó határában voltak. [[1729]]-ben a Kerecsendre települt első német telepes csoporttal együtt jobbágyságra lépett 5 német gazda.
[[1701]]-ben a más vármegyékből betelepülő új lakosság a vármegyétől megkapta az új telepeseknek engedélyezett adómentességet, amennyiben az állami kapuadót felerészben, a katonai beszállásolás és fuvarozás terheit egészben elengedték nekik három évre. A helyi jobbágyok saját határukat – terméketlensége miatt – a Rákóczi-szabadságharc óta nem művelték, hanem marháikat legeltették rajta. Ehelyett Pusztaszikszó határában vettek művelés alá szabadfoglalásként különböző nagyságú földdarabokat. A szőlőhegy aljában kőfejtő volt, itt egy mester állandóan termelte az építőkövet. A téglaégető létesítése valószínűleg összefügg a templom építésével, melyet [[1777]]-[[1780]] között emeltek. [[1799]]-ben a földek mérnökileg ki lettek mérve a jobbágytelkekhez, a termények ötszörös termést hoztak, mégis kedvezőtlen volt a lakók helyzete, tele voltak adóssággal.

A [[20. század]] első felében, a Pünkösd-hegy aljában fekvő Demjén nagyközség volt az egri járásban, melyhez Albertmajor és a Vas-tanya néven ismert puszták tartoztak. A község házainak száma 222 volt. A magyar anyanyelvű lakosság két kivétellel római katolikus vallást gyakorolt. Mint fiókegyház, a kerecsendi anyaegyház filiája volt. A tankötelesek oktatása elemi és a továbbképző iskolában történt, 4 tanító közreműködésével.

A község lakói őstermelésből éltek (814 fő). Ipari vállalata volt az Egri Érseki Kőbánya és a Bauer-féle kőbánya. Hét kisiparos működött a községben, közülük 6 nem tartott alkalmazottat. A kereskedelmet a Hangya Szövetkezet bonyolította le, mely vegyeskereskedést üzemeltetett. A község egészségügyi ellátását a 11,5 kilométerre lévő körorvos végezte, gyógyszertár, kórház legközelebb szintén Egerben volt. Egy szülésznő élt a községben.
A 20. században Levente Egyesület ([[1924]]), Önkéntes Tűzoltó Testület ([[1929]]) és Polgári Lövész Egyesület ([[1935]]) tevékenykedett a faluban.
Az I. világháború harcterein küzdő katonák között 376 demjéni lakos harcolt, kik közül 35-en életüket vesztették.

Az 50-es évek elején a kisbirtokosok termelőszövetkezetet alakítottak; [[1956]] után, az 1960-as évek elején az egész falu egy tsz-be tömörült. A tsz [[1949]]-[[1964]] között ‘December 21. Tsz’, [[1964]]-től ‘Haladás MGTSZ’ néven működött tovább. Először még állattenyésztéssel is foglalkoztak, majd a szőlőtermelés gazdaságosabbnak bizonyult, és arra fektették a fő súlyt. [[1977]]-ben aztán érthetetlen változás állt be a község életében. Közigazgatásilag Kerecsendhez, a tsz-t pedig Egerszalókhoz csatolták. Így megosztott lett a község. Ez rá is nyomta a bélyegét a fejlődésre: stagnálás következett.

=== Termál Völgy ===
A Demjéni Gyógyfürdő és Aquapark közel tízhektáros területen hét medencével 2007-ben készült el. A mozgásszervi betegségekben szenvedő hazai és külföldi turisták számára is kedvelté vált fürdő hamar kinőtte magát. Az Európai Unió támogatásával és magán tőke bevonásával egy nagyszabású fejlesztés vette kezdetét - három barlangfürdővel, wellness központtal, négycsillagos gyógyszállóval, fürdőmedencékkel és parkolókkal bővült.<ref>Zalai Hírlap, 2010-08-26/198. szám</ref>
2015-ben megnyitott a Cascade Barlang- és Élményfürdő. Itt található Közép-Európa legnagyobb barlangfürdője (2019-ben).<ref>[https://www.termalfurdo.hu/furdo/demjeni-termal-volgy-160 Demjéni Termál Völgy]</ref>

== Közélete ==
=== Polgármesterei ===
⚫
* 1990–1994: Vályi János (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Demjén települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Vályi János (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=10&TAZ=020&W=4 |title=Demjén települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-05 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Vályi János (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=10&TAZ=020&W=4 |title=Demjén települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-05 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: Szén János (független)<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=10&TAZ=020&W=4 |title=Demjén települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-04-26 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–02: Szén János (független)<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=10&TAZ=020&W=4 |title=Demjén települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-04-26 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: Szén János (független)<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=10&TAZ=020&W=4 |title=Demjén települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-04-26 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: Szén János (független)<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=10&TAZ=020&W=4 |title=Demjén települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-04-26 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Gémes Ferenc (független)<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=10&TAZ=020&W=4 |title=Demjén települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-04-26 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Gémes Ferenc (független)<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=10&TAZ=020&W=4 |title=Demjén települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-04-26 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>

A lap 2024. június 9., 23:03-kori változata

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Demjén (egyértelműsítő lap)
Demjén
Demjén címere
Demjén címere		 Demjén zászlaja
Demjén zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásEgri
Jogállásközség
PolgármesterFodor Géza (független)[1]
Irányítószám3395
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség916 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,08 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 19′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 19′ 55″
Demjén (Heves vármegye)
Demjén
Demjén
Pozíció Heves vármegye térképén
Demjén weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Demjén témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

94: Vályi János (független)[4]

  • 1994–1998: Vályi János (független)[5]
  • 1998–02: Szén János (független)[6]
  • 2002–2006: Szén János (független)[7]
  • 2006–2010: Gémes Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Fodor Géza (független) [9]
  • 2014–2019: Fodor Géza (független)[10]
  • 2019–2023: Fodor Géza (független)[11]
  • 2023–2024: Fodor Géza (független)[1]
  • 2024– : Menyhárt László (független)

A településen 2023. január 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, a képviselő-testület október 26-án kimondott feloszlása miatt.[12] A választás két független polgármesterjelöltje közt a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és viszonylag kis különbséggel ugyan, de megerősítette pozícióját.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
606
592
602
656
719
916
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 6,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,1% (28,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 73%-a vallotta magát magyarnak, 7,9% ukránnak, 0,8% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,1% szlovénnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 7,9% ortodox, 3,6% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (47% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ a b Demjén települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. január 22. (Hozzáférés: 2023. január 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. november 14.)
  12. ↑ Csarnó Ákos: Feloszlatta magát a demjéni képviselő-testület. egriugyek.hu (2022. október 27.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  14. ↑ Demjén Helységnévtár
  15. ↑ Demjén Helységnévtár
Verpelét Egerszalók Eger
Feldebrő

Észak
Nyugat  Demjén  Kelet
Dél

Andornaktálya
Kál Kerecsend Maklár, Nagytálya
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Demjén_(település)&oldid=27199611”