Ugrás a tartalomhoz

Gyömrő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ato 01 (vitalap | szerkesztései) 2013. szeptember 14., 15:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (dupla hiv.)
Gyömrő
Légifotó a Teleki-kastélyról
Légifotó a Teleki-kastélyról
Gyömrő címere
Gyömrő címere		 Gyömrő zászlaja
Gyömrő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
KistérségMonori
Jogállásváros
PolgármesterGyenes Levente[1]
JegyzőVarga Ernő
Irányítószám2230
Körzethívószám29
Testvértelepülései
Lista
Vámosladány
Népesség
Teljes népesség20 216 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség608,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 07″, k. h. 19° 23′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 07″, k. h. 19° 23′ 55″
Gyömrő (Pest vármegye)
Gyömrő
Gyömrő
Pozíció Pest vármegye térképén
Gyömrő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömrő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyömrő város Pest megyében, a Monori kistérségben.

Fekvése

A település Budapest központjától 30 km-re, Budapest városhatárától 7 km-re fekszik. Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik:

A település kertvárosi jellegű, teljes közművel ellátott, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozottak, szélessávú vezetékes és mikrohullámú internet elérhető.

Története

A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. A településre vonatkozó első írásos adat 1274-ből származik.[3]

A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és a fejedelem által csüggedő katonáihoz intézett beszéd is megtekinthető az eredeti kézírásos formában.[3]

1732-ben a Teleki család szerzett Gyömrőn birtokot. A család gyömrői jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig Gyömrő egyik legszebb épülete. A településen 1750-ben indult meg az anyakönyvezés. Az XIX. század derekán több, ma már történelmi személyiség fordult meg Gyömrőn, és tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.[3]

1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest–Újszász-vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni.[3]

1913-tól 1950-ig járási székhely volt. Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly és Úri tartozott a Gyömrői járáshoz.[3]

A politikai pártok is megjelentek a század elején. 1908-ban a szociáldemokrata, 1918-ban a Kommunista Párt kezdett tevékenykedni. 1945. február elejétől 1945. április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolták és meggyilkolták a Horthy-korszak helyi képviselőit: jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. A Gyömrő környéki gyilkosságok áldozatai több mint húszan voltak, de pontos számuk ma sem ismert. (Az egykori Főszolgabírói Hivatal falán tábla emlékeztet a Gyömrői járás területén 1945 tavaszán történt politikai gyilkosságok áldozataira.)[3]

Gyömrő város neve rovásírással [4]

A második világháború után, a fordulat évét követően a rendszerváltásig a kommunista párt – változó névvel – politizált a településen.

Újabb, elementáris erejű „pártosodás” 1988-ban indult. A FIDESZ, MDF, SZDSZ, FKGP, MSZP, MIÉP, MSZDP kezdte meg tevékenységét kis időkülönbségekkel, és dolgozik napjainkban is Gyömrőn. A Város Polgármesterei: 1990–1993-ig és 1994–1998-ig Garádi István, 1998–2002-ig Rádóczi Gusztáv, 2002-től Gyenes Levente.

Gyömrő 2001. július 1. óta város.

Kultúra

Gyömrő városában működő televízió stúdió a SIGNAL TV, amit a helyi Teleház Egyesület működtet. A RÁDIÓ GYÖMRŐ pedig a város és a környező települések rádiója volt 2010-es megszűnéséig.

Intézmények

Gyömrőn városháza, egy bölcsőde, három óvoda, három általános iskola, egy gimnázium és szakközépiskola, két szakiskola, öt háziorvos, két orvosi rendelőintézet, három gyógyszertár, mentőállomás[5], önkéntes tűzoltóság, polgárőrség, városvédelmi egyesület, könyvtár, művelődési ház, egy postahivatal, egy OTP Bank-fiók, egy K&H bankfiók és egy takarékszövetkezet található.

Látnivalók

Református templom
Római katolikus templom
Magtár

Sajtó

Jegyzetek

  1. ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c d e f Gyömrő helytörténete az őskortól napjainkig. Gyömrő város portálja. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
  4. ↑ Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő – testületének 33/2010. (XII. 16.) sz. rendelete rovásírásos helyiség-névtáblák kihelyezéséről
  5. ↑ Rólunk. Gyömrői mentőállomás oldala. (Hozzáférés: 2012. január 14.)

Források, irodalom

További információk

Commons:Category:Gyömrő
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömrő témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyömrő&oldid=13940334”