Gaćelezi
| Gaćelezi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Vodice |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22215 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 181 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 77 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 50′ 32″, k. h. 15° 47′ 10″43.842353°N 15.786224°EKoordináták: é. sz. 43° 50′ 32″, k. h. 15° 47′ 10″43.842353°N 15.786224°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gaćelezi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gaćelezi falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 14, közúton 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 10 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Šibeniket Benkovaccal összekötő 27-es számú főúttól keletre fekszik. Két településrészből a horvátok lakta Gornje- és szerbek lakta Donje Gaćelezéből áll.
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is létezett, katolikus templomát legkésőbb a 15. században építették. Az 1709-es velencei kataszterben „Gacchelesi” alakban szerepel. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 151, 1910-ben 255 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 56 százaléka szerb, 46 százaléka horvát volt. Bár a délszláv háború idején közvetlenül a szerb Krajina határánal feküdt a szerb felkelők nem tudták elfoglalni. Szerb lakossága a harcok hatására elmenekült. A falu lakossága 2011-ben 216 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 151 | 0 | 165 | 178 | 239 | 255 | 330 | 267 | 330 | 356 | 421 | 418 | 379 | 399 | 206 | 216 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma Gornje Gaćelezén áll. A templom a 15. században már bizonyosan megvolt. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján története során többször is átépítették és megújították. 1767-ben az első püspöki vizitáció során a püspök harangtorony építését rendelte le. 1805-ben a püspök a templomot nyitva, leromlott állapotban találta, a kehely és néhány liturgikus tárgy a plébánosnál volt. Végül az 1970-es évek elején Ante Grčić atya elhatározta egy nagyobb templom építését. A régi templomot nem bontották le, hanem 1973-74-ben betonfalakból épített új épülettel vették körül. Az új templom építését Grčić utódja Bernardin Kamber fejezte be 1981-ben. A harangtorony építése a templommal egy időben történt, két harang található benne.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt töltötte gyermekkorát Ivan Ergić szerb válogatott labdarúgó, a Juventus, az FC Basel és a Bursaspor egykori játékosa.
További információk
[szerkesztés]- Čista Velika információs oldala – a plébánia története (horvátul)
- Vodice város hivatalos honlapja (horvátul)
- Vodice város turisztiai irodájának oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
