Szenna (Somogy megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szenna (település) szócikkből átirányítva)
Szenna
Szennai falumúzeum.jpg
A szennai falumúzeum
Szenna címere
Szenna címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Kadarkúti
Jogállás község
Polgármester Salamon Gyula (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7477
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 759 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 28,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szenna (Magyarország)
Szenna
Szenna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 17° 44′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 17° 44′ 01″
Szenna (Somogy megye)
Szenna
Szenna
Pozíció Somogy megye térképén

Szenna község Somogy megyében, a Kadarkúti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzilag a Zselic része, Kaposvártól 8 km-re délnyugatra terül el. Területének egy része a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 16. századi oklevelek Zana, illetve Zenna néven is említik, a kaposvári vár tartozékaként. 1715 körül a terület az Esterházy család birtokába került. A reformáció terjedésével a falu lakosai először evangélikusok voltak, majd csatlakoztak a reformátusokhoz. Első templomuk az 1600-as években épült. A két világháború között a község gazdagnak számított, de a földterület szűkössége miatt csak intenzív szarvasmarhatartást folytatott, fát árult és fuvarozni járt. Ekkor váltak híressé a Szennán nevelt csikók.

Nevezetességei, épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település központjában szabadtéri néprajzi múzeumot állítottak fel, amely skanzen – lévén egy élő falu közepén hozták létre – egyedülálló Magyarországon. 1975-ben elkezdett munkálatai végeztével 1978-ban nyílt meg, azóta fokozatosan bővül. A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott.

Református templomát a 18. században építettek.

2006-ban PPP finanszírozási megoldással, állami támogatással korszerű sportcsarnokot emeltek a községben. A MTV 2009.07.31-én sugárzott Az este című műsorában Mészáros Antónia műsorvezető a létesítményt a „település számára nem különösebben hatékonyan működő”-nek titulálta. A bevont magánvállalkozó ugyanakkor 50% feletti adózás előtti eredményt produkált – a település polgármestere, Salamon Gyula szerint az önkormányzat és az állam költségén, mivel a létesítményt a falutól nem bérlik. Az elkövetkezendő (2009-től számolva) 15 évben a község költségvetésének hozzávetőleg 10%-át fogja felemészteni a fenntartás. Varga Sándor, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese ugyanakkor hozzáfűzte, hogy ilyen haszon csak magas kihasználtságú épületeknél érhető el. A polgármester állítása szerint az önkormányzat anno kénytelen volt belevágni a beruházásba, mivel ezen múlt, hogy a település megtarthatja-e iskoláját, avagy sem.

A helyi általános iskola Fekete László volt helyi tanító, néprajzkutató[3] nevét viseli.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A sportcsarnok tekintetében: Magyar Televízió, Az este, 2009.07.31., Baranyi Béla helyszíni riportja, illetve Mészáros Antónia (műsorvezető) és Varga Sándor (ÁSZ főigazgató-helyettes) studióbeszélgetése

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szenna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.szenna.hu/diszpolgarok.html

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]