Somodor
Somodor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Makai Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 7454 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 358 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 28′ 31″, k. h. 17° 50′ 36″46.475300°N 17.843231°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 31″, k. h. 17° 50′ 36″46.475300°N 17.843231°E | |||
Somodor weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Somodor témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somodor egy község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
Kaposvártól észak-északkeletre, a Kaposvár–Siófok-vasútvonal mellett található, itt vasúti megállóhelyet is kialakítottak, amely a faluból gyalogosan érhető el. Somodor közúton sokáig csak a Ráksi és Mernye(-Somogyjád) közötti 6513-as útról dél felé elágazva, a 65 131-es számú mellékúton volt megközelíthető, de ma már Somogyaszaló irányából is vezet ide egy önkormányzati út, amelyen viszont csak kisebb járművek (például személyautók) közlekedhetnek. Közigazgatási területének keleti szélét egy szakaszon érinti a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út is, de onnan közvetlen leágazás nincs a lakott területei felé.
Története
Somodor nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először. Ekkor már azonban népes település lehetett, mivel egyháza is volt. 1389-ben a királyi udvarnokok falujaként szerepelt, 1438-ban Hédervári Lőrinc nádor nyerte királyi jóváhagyással Ozorai Pipó özvegyétől és még 1443-ban is Hédervári Lőrinc birtoka volt. 1536-ban gróf Farkas és Székely Lukács voltak a földesurai. A török megszállás alatt az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékben 40, az 1575. éviben 60, az 1580. éviben pedig 61 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Székely Mihály, 1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt. 1726-tól már csak mint puszta volt említve és a gróf Batthyány családé volt. A 19. század első felében gróf Batthyány Kázmér birtoka volt, akinek itteni birtokait 1849-ben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után lefoglalták. Később a gróf Pergen családé lett.
1910-ben 856 lakosából 777 magyar, 34 német, 45 cigány volt. Ebből 737 római katolikus, 32 református, 78 evangélikus volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
Iskolája az 1920-as években épült, később bezárták. 2015-re az épületet felújították, és könyvtárral is rendelkező faluházat rendeztek be benne. 352 m²-es területével ez Somogy megye legnagyobb faluháza.[3] Somodorban óvoda is működik.[4]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kristóf István (MSZMP)[5]
- 1994–1998: Kristóf István (független)[6]
- 1998–2002: Krammer Istvánné (független)[7]
- 2002–2006: Makai Sándor (független)[8]
- 2006–2010: Makai Sándor (független)[9]
- 2010–2014: Makai Sándor (független)[10]
- 2014–2019: Makai Sándor (független)[11]
- 2019-től: Makai Sándor (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 411 | 398 | 383 | 338 | 368 | 367 | 358 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 2,7%, evangélikus 3,4%, felekezet nélküli 23,2% (28,3% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
- A somodori kincs[forrás?]
- Középkori eredetű templom romja Somodorpuszta mellett[13]
- Életfa a somodori újszülöttek tiszteletére.[4]
- 2014 óta minden évben megszervezik az aratófesztivált, ahol a csapatok kézi módszerrel aratják a búzát. A rendezvényt traktoros szántóverseny és főzőverseny is kíséri.[14][15]
Képek
-
Középkori templom romjai Somodorpusztánál
-
A felújított faluház
Jegyzetek
- ↑ a b Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Átadták a legnagyobbat, 2015. december 4. (Hozzáférés: 2015. december 4.)
- ↑ a b A hovatartozást szimbolizálja a somodori életfa. Sonline, 2019. július 28. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
- ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Somodor Helységnévtár
- ↑ A templomrom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
- ↑ Így arattak őseink. Kapos.hu, 2015. július 25. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
- ↑ A régi módszerekkel aratták le a búzát Somodorban. Kapos.hu, 2019. július 27. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)