Közönséges falgyom
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Parietaria officinalis L. |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges falgyom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges falgyom témájú médiaállományokat. |
A közömséges falgyom (Parietaria officinalis), avagy falifű, romfű a rózsavirágúak (Rosales) rend csalánvirágúak (Urticanae) alrendjébe, ezen belül a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó faj. Magyarországon őshonos.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Fő elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, Az Ibériai-félszigetről, Nagy-Britanniából és a Dániától északra eső területeken hiányzik. Köves, sziklás helyeken, romokon, üde gyomtársulásokban, szurdokerdőkben fordul elő.
Megjelenése, jellemzői[szerkesztés]
Egyenes 40-60(-100) centiméter hosszú szárú évelő, levelei lándzsa alakúak, 10 centiméter hosszúságra is megnőhetnek, ép szélűek, áttetszőek, illetve pöttyökkel díszítettek. Jelentéktelen virágai apró bogernyőkbe tömörülnek a levelek tövében, négy tagúak, zöld színűek. Júniustól szeptemberig virágzik.
Hatóanyagai[szerkesztés]
Drogja (Parietariae herba) cseranyagot, keserűanyagot gyantát és glikozidát tartalmaz.
Gyógyhatása[szerkesztés]
A mai gyógyászatban nincs nagy jelentősége, elvétve található meg teakeverékekben. Vizelethajtónak és sebkezelésnél használják. Teáját vese- és hólyagbántalmaknál alkalmazzák. Régen vese- és epekő megelőzősére, reumás panaszokra, köhögéscsillapításra, de még súrolószerként is alkalmazták.
Gyűjtése[szerkesztés]
Leveles virágos szárait gyűjtik.
Források[szerkesztés]
- Természetkalauz – Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998, ISBN 963 548 672 3)
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN ISBN 963 684 124 1
- Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
