Ugrás a tartalomhoz

Zalaapáti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaapáti
Zalaapáti címere
Zalaapáti címere		 Zalaapáti zászlaja
Zalaapáti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásközség
PolgármesterFehér Csaba (független)[1]
Irányítószám8741
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség1659 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 17° 07′ 00″46.733333°N 17.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 17° 07′ 00″46.733333°N 17.116667°E
Zalaapáti (Zala vármegye)
Zalaapáti
Zalaapáti
Pozíció Zala vármegye térképén
Zalaapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaapáti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zalaapáti község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zalaapáti a Zalai-dombság keleti felén, a Zala völgyének nyugati részén terül el. A 75-ös másodrendű főút és a Galambok–Zalaszentgrót mellékút kereszteződésében fekszik. (Utóbbi út Galamboktól idáig a 7522-es, innen Zalabérig a 7352-es útszámozást viseli.) Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Lenti, Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg is könnyen elérhető.

Története

[szerkesztés]

Zalaapáti első említése egy hamisított oklevélen 1024-ből való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Első hiteles említése 1273-as, amikor a helyi apátság a zalavári bencés apátság birtokában volt. A középkorban komolyabb település nem fejlődött az apátság mellett, de a török időkben az is elpusztult. A 18. század elején indult lassú újratelepedése.

1715-ben a göttweigi bencésekhez került mind a zalavári, mind a zalaapáti apátság. Ők tették apátsági székhellyé Zalaapátit, így megindítva a környező település fejlődését is. A 19. században fejlődése fokozódott, és jelentős méretű községgé nőtte ki magát a korábbi aprófalu.
1895-ben épült meg a falut is érintő Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, ahol 1974-ben megszűnt a forgalom.

1925-ben hozzácsatolták a szomszédos Zalahosszúfalu községet.

1945-ben az apátságot felszámolták. A falu elvesztette korábbi jelentőségét, és az elvándorlás is jellemzővé vált.

2015-ben bevezettek egy sávosan progresszív ebadót, aminek a célja a helyi kutyamenhely távozásra bírása.[3][4]

A településen polgárőrség működik.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Farkas Ernő (független)[6]
  • 1994–1998: Farkas Ernő (független)[7]
  • 1998–2002: Farkas Ernő (független)[8]
  • 2002–2006: Vincze Tibor (független)[9]
  • 2006–2010: Vincze Tibor (független)[10]
  • 2010–2014: Vincze Tibor (független)[11]
  • 2014–2019: Vincze Tibor (független)[12]
  • 2019–2024: Vincze Tibor (független)[13]
  • 2024– : Fehér Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1654
1690
1671
1601
1608
1626
1659
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,3%, cigány 3,67%, német 2,68%, román 0,5%. A lakosok 65,1%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 8% felekezeten kívülinek vallotta magát (24,4% nem nyilatkozott).[14]

Híres személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1839-ben Kránitz János altábornagy.
  • Itt hunyt el 1930-ban Rózsa Vitál János (1857-1930) bencés rendi áldozópap és főgimnáziumi tanár.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Ezen a településen lett feladva az az ötöslottó szelvény, amellyel egyedüliként 2010. július 6-án 3 milliárd 177 millió forintot nyert az illető.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2015. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 18.)
  4. ↑ [1]
  5. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  6. ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  12. ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  14. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. ↑ Találgatás Zalaapátiban: falubeli, esetleg átutazó a lottónyertes? (magyar nyelven) (html). Zalai Hírlap, 2010. július 4. (Hozzáférés: 2011. július 11.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zalaapáti&oldid=27531383”