„Sárga cserszömörce” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
formázás + kiegészítés |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő; többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Magyarországon júniusban nyílnak virágai szár végén álló, dús, piramis alakú bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák különös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek. |
Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő; többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Magyarországon júniusban nyílnak virágai szár végén álló, dús, piramis alakú bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák különös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek. |
||
A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) jellegzetes növénye.<ref>[http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Cotino-Quercetum.pubescentis.html Cserszömörce - terraalapitvany.hu]</ref> A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei |
A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) jellegzetes növénye.<ref>[http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Cotino-Quercetum.pubescentis.html Cserszömörce - terraalapitvany.hu]</ref> A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei egy gombabetegségtől (Verticillium albo-atrum) könnyen megbetegszenek. Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. |
||
=== Fajtái === |
=== Fajtái === |
||
A lap 2017. szeptember 16., 05:07-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cotinus coggygria Scop. 1771 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárga cserszömörce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga cserszömörce témájú médiaállományokat és Sárga cserszömörce témájú kategóriát. |
A sárga cserszömörce[1] vagy egyszerűen csak cserszömörce[1] (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó növényfaj. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei: cserzőfa,[2][1] parókafa,[3][1] szkumpia,[3] szömörce,[3] szömörcefa,[2] szumák,[3][2] timorfa.[3]
Elterjedése
Hazája a mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig terjed. Magyarország kb. a legészakibb előfordulását jelzi (Moesz-vonal).
Magyarországon vadon a Déli-Vértesben, a Bükk-vidék, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fásszárú (cserje vagy kis fa). A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el.
Jellemzői
Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő; többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Magyarországon júniusban nyílnak virágai szár végén álló, dús, piramis alakú bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák különös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek.
A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) jellegzetes növénye.[4] A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei egy gombabetegségtől (Verticillium albo-atrum) könnyen megbetegszenek. Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek.
Fajtái
- ’Grace’ - erős növekedésű, nagy levelű és világos bíborpiros színű; dugványozással könnyebben szaporítható, ezért újabban inkább ezt termesztik.
- ’Kanárimadár’ - sárga lombú magyar fajta.
- ’Royal Purple’ - piros levelű; a szárazságot csak közepesen tűri, viszont a Verticilliumra kevésbé érzékeny.
- ’Rubrifolius’ - az előbbinél tompább piros színű és kisebb levelű.
Szaporítása: Az alapfajt tavaszi magvetéssel szaporítják, hidegágyban (rétegezni kell, mert elfekszik). A fajtákat hagyományosan zölddugványozással vagy sugaras bujtással, napjainkban inkább mikroszaporítással szaporítják, de a pirosak magról is elég nagy arányú piros populációt adnak.
Felhasználása
A belőle kinyert cserzőanyagot állatbőrök cserzésére (azaz kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a tímárok a korábbi timsós eljárás helyett keleti mintákra a szattyánt és kordovánt kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a cserszömörce.
Fájából sárga festékanyagot is nyertek („magyar sárgafa”), amellyel a kézműiparban kelméket festettek; a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra.
Drog a leveléből készül, melyben gallotannin és flavonoid hatóanyagok vannak.[5] Mintegy 4 kg nyári zöld cserszömörcelevél megszáradása eredményez 1 kg drogot (Cotini folium), aminek 10–30%-a ellagsavban gazdag cseranyag.[2] A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő- és fertőtlenítőszer: belsőleg bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, külsőleg fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.[2]
Források
- ↑ a b c d Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 66., 344. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ a b c d e Cserszömörce. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 107–108. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
- ↑ a b c d e cserszömörce. In Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 42. o. ISBN nélkül
- ↑ Cserszömörce - terraalapitvany.hu
- ↑ Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 269. o. ISBN 963-9239-96-8
- Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (Szerkesztette: ifj. Szemerédi Tibor Attila)
- Cserszömörce. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 107–108. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
- Cserszömörce - 50plusz.hu
- Fák és cserjék - cserszömörce
