„Negyedik buddhista zsinat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Korai buddhizmus}} |
{{Korai buddhizmus}} |
||
A '''negyedik buddhista tanácskozás''' két különböző [[Buddhista tanácskozások|buddhista tanácskozásra]] utal. Az elsőt az i.e. 1. században tartották [[Srí Lanka|Srí Lankán]]. Ekkor jegyezték le először a [[Hínajána|théraváda]] [[Tipitaka|páli kánont]] - ami akkor pálmalevelekre történt. A másodikat a [[Szarvásztiváda]] iskola tartotta [[Kasmír (régió)|Kasmírban]] az i.sz. 1. században.<ref>[http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:fuIhBQUzDLwJ:www.academia.edu/6975977/2014_Paluch_T._Mes_Aynak_Egy_%25C3%25B3kori_v%25C3%25A1ros_a_civiliz%25C3%25A1ci%25C3%25B3k_%25C3%25BCtk%25C3%25B6z%25C5%2591z%25C3%25B3n%25C3%25A1j%25C3%25A1ban+&cd=9&hl=hu&ct=clnk&gl=hu |
A '''negyedik buddhista tanácskozás''' két különböző [[Buddhista tanácskozások|buddhista tanácskozásra]] utal. Az elsőt az i. e. 1. században tartották [[Srí Lanka|Srí Lankán]]. Ekkor jegyezték le először a [[Hínajána|théraváda]] [[Tipitaka|páli kánont]] - ami akkor pálmalevelekre történt. A másodikat a [[Szarvásztiváda]] iskola tartotta [[Kasmír (régió)|Kasmírban]] az i. sz. 1. században.<ref>[http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:fuIhBQUzDLwJ:www.academia.edu/6975977/2014_Paluch_T._Mes_Aynak_Egy_%25C3%25B3kori_v%25C3%25A1ros_a_civiliz%25C3%25A1ci%25C3%25B3k_%25C3%25BCtk%25C3%25B6z%25C5%2591z%25C3%25B3n%25C3%25A1j%25C3%25A1ban+&cd=9&hl=hu&ct=clnk&gl=hu Mes Aynak – Egy ókori város a civilizációk ütközőzónájában - Paluch Tibor (ford.)] - olvasva: 2015.02.14.</ref> |
||
==A |
==A Srí Lanka-i tanácskozás== |
||
A théraváda iskola buddhista tanácskozását annak kapcsán tartották, hogy az egyik évben Srí Lankán nagyon rossz volt a termés és nagyon sok szerzetes halt éhen. Mivel akkoriban a páli kánon csak a szájhagyományban élt, az életben maradt szerzetesek felismerték annak veszélyét, hogyha nem írják le a [[Tipitaka]] szövegét. Így akkor sem vész el a tanítás, ha a szerzetesek egy része életét veszti. A [[Tambapanni]] város mellett megrendezett tanácskozás négy évig tartott [[Valagambahu]] (i.e. 103-77 körül) király patrónusa mellett. Felismerték, hogy a szerzetesek többségének lehetetlen volt megtanulni a Tipitaka tanításainak szövegét kívülről. Egy Maharakkhita nevű szerzetes vezetésével ötszáz további szerzetessel együtt idézték fel emlékezetük segítségével Buddha szavait és pálmalevelekre írták le azokat. Erre a hatalmas feladatra az Aloka lena-barlangban került sor, az ország közepén, a mai [[Matale]] város közelében. A szövegeket hónapok alatt sikeresen lejegyezték. |
A théraváda iskola buddhista tanácskozását annak kapcsán tartották, hogy az egyik évben Srí Lankán nagyon rossz volt a termés és nagyon sok szerzetes halt éhen. Mivel akkoriban a páli kánon csak a szájhagyományban élt, az életben maradt szerzetesek felismerték annak veszélyét, hogyha nem írják le a [[Tipitaka]] szövegét. Így akkor sem vész el a tanítás, ha a szerzetesek egy része életét veszti. A [[Tambapanni]] város mellett megrendezett tanácskozás négy évig tartott [[Valagambahu]] (i. e. 103-77 körül) király patrónusa mellett. Felismerték, hogy a szerzetesek többségének lehetetlen volt megtanulni a Tipitaka tanításainak szövegét kívülről. Egy Maharakkhita nevű szerzetes vezetésével ötszáz további szerzetessel együtt idézték fel emlékezetük segítségével Buddha szavait és pálmalevelekre írták le azokat. Erre a hatalmas feladatra az Aloka lena-barlangban került sor, az ország közepén, a mai [[Matale]] város közelében. A szövegeket hónapok alatt sikeresen lejegyezték. |
||
A tanácskozás után pálmalevél könyvek jelentek meg és más országokba is eljutottak, például [[Mianmar|Burmába]], [[Thaiföld]]re, [[Kambodzsa|Kambodzsába]] és [[Laosz]]ba. |
A tanácskozás után pálmalevél könyvek jelentek meg és más országokba is eljutottak, például [[Mianmar|Burmába]], [[Thaiföld]]re, [[Kambodzsa|Kambodzsába]] és [[Laosz]]ba. |
||
==A kasmíri tanácskozás== |
==A kasmíri tanácskozás== |
||
A [[Szarvásztiváda]] tanácskozást állítólag a [[Kusán Birodalom|kusán]] uralkodó [[Kaniska]] (i.e. 127-151 körül) hívta össze valószínűleg i.sz. 78-ban [[Dzsalandhár]]ban vagy Kasmírban. A théraváda iskola ezt a tanácskozást nem ismeri el hivatalosan. A tanácskozásról készült leírásokat a [[mahájána]] hagyományban őrzik. A mahájána hagyomány néhány írását a Szarvásztiváda Abhidharma szövegeire alapozza, amelyeket ezen a tanácskozáson tettek rendbe. |
A [[Szarvásztiváda]] tanácskozást állítólag a [[Kusán Birodalom|kusán]] uralkodó [[Kaniska]] (i. e. 127-151 körül) hívta össze valószínűleg i. sz. 78-ban [[Dzsalandhár]]ban vagy Kasmírban. A théraváda iskola ezt a tanácskozást nem ismeri el hivatalosan. A tanácskozásról készült leírásokat a [[mahájána]] hagyományban őrzik. A mahájána hagyomány néhány írását a Szarvásztiváda Abhidharma szövegeire alapozza, amelyeket ezen a tanácskozáson tettek rendbe. |
||
Úgy tartják, hogy erre a tanácskozásra az uralkodó 500 szerzetest hívott össze azért, hogy hatalmas mennyiségű magyarázószövegeket írjanak az Abhidharmához. A tanácskozás legfontosabb eredménye a [[Mahávibhása]] ("Nagy szövegmagyarázat") megírása volt. |
Úgy tartják, hogy erre a tanácskozásra az uralkodó 500 szerzetest hívott össze azért, hogy hatalmas mennyiségű magyarázószövegeket írjanak az Abhidharmához. A tanácskozás legfontosabb eredménye a [[Mahávibhása]] ("Nagy szövegmagyarázat") megírása volt. |
A lap 2017. január 15., 21:20-kori változata
A negyedik buddhista tanácskozás két különböző buddhista tanácskozásra utal. Az elsőt az i. e. 1. században tartották Srí Lankán. Ekkor jegyezték le először a théraváda páli kánont - ami akkor pálmalevelekre történt. A másodikat a Szarvásztiváda iskola tartotta Kasmírban az i. sz. 1. században.[1]
A Srí Lanka-i tanácskozás
A théraváda iskola buddhista tanácskozását annak kapcsán tartották, hogy az egyik évben Srí Lankán nagyon rossz volt a termés és nagyon sok szerzetes halt éhen. Mivel akkoriban a páli kánon csak a szájhagyományban élt, az életben maradt szerzetesek felismerték annak veszélyét, hogyha nem írják le a Tipitaka szövegét. Így akkor sem vész el a tanítás, ha a szerzetesek egy része életét veszti. A Tambapanni város mellett megrendezett tanácskozás négy évig tartott Valagambahu (i. e. 103-77 körül) király patrónusa mellett. Felismerték, hogy a szerzetesek többségének lehetetlen volt megtanulni a Tipitaka tanításainak szövegét kívülről. Egy Maharakkhita nevű szerzetes vezetésével ötszáz további szerzetessel együtt idézték fel emlékezetük segítségével Buddha szavait és pálmalevelekre írták le azokat. Erre a hatalmas feladatra az Aloka lena-barlangban került sor, az ország közepén, a mai Matale város közelében. A szövegeket hónapok alatt sikeresen lejegyezték.
A tanácskozás után pálmalevél könyvek jelentek meg és más országokba is eljutottak, például Burmába, Thaiföldre, Kambodzsába és Laoszba.
A kasmíri tanácskozás
A Szarvásztiváda tanácskozást állítólag a kusán uralkodó Kaniska (i. e. 127-151 körül) hívta össze valószínűleg i. sz. 78-ban Dzsalandhárban vagy Kasmírban. A théraváda iskola ezt a tanácskozást nem ismeri el hivatalosan. A tanácskozásról készült leírásokat a mahájána hagyományban őrzik. A mahájána hagyomány néhány írását a Szarvásztiváda Abhidharma szövegeire alapozza, amelyeket ezen a tanácskozáson tettek rendbe.
Úgy tartják, hogy erre a tanácskozásra az uralkodó 500 szerzetest hívott össze azért, hogy hatalmas mennyiségű magyarázószövegeket írjanak az Abhidharmához. A tanácskozás legfontosabb eredménye a Mahávibhása ("Nagy szövegmagyarázat") megírása volt.
Források
- ↑ Mes Aynak – Egy ókori város a civilizációk ütközőzónájában - Paluch Tibor (ford.) - olvasva: 2015.02.14.