Kusán Birodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kusán Birodalom (Kushan Empire)

A Kusán Birodalom a kusánok állama volt Belső-Ázsia egy részén, az ókori Baktria (a mai Afganisztán északi és Üzbegisztán déli része) és a Hindukus hegység területén, az Indus-völgyében és Észak-ÉNy-Indiában, a Kr. u. I. századtól Kr. u. III. század közepéig. A kínaiak által jüecsinek nevezett tokhárok közül származtak. Birodalmuk vetekedett az akkori kínai birodalommal mind területét, mind jelentőségét tekintve.

Történetük[szerkesztés]

A kusánok kínai neve a yuezhi vagy jüecsi azt jelentette, hogy a Hold népe. Kr. e. 120 és Kr. u. 10 között a jüecsik, miután elfoglalták az Óxosz völgyét, majd Baktriát, megerősödtek és a környező területeken is meghatározó erőt képviseltek. Kezdetben nem volt egységes nép, hanem öt törzsből állt össze a népcsoport, amelyek kínai neve a következő volt:

  • Hsziúmi
  • Suangmi
  • Hszidun
  • Dúmi
  • Guisu-ang vagy Kuei-sang

A kuei-shuang megnevezésből alakult ki a kusán elnevezés. A kusán törzs és annak jabguja, Kadzsula Kadfiszesz legyőzte a többi négy törzset, majd ezután megalapította az egységes Kusán Birodalmat. Az egyesítés után a Kusán Birodalom 250 évig állt fent. A történészek a kusán királyok uralkodását három korszakra osztják föl:

  • korai kusánok
  • nagy kusánok
  • kései kusánok

Az első három uralkodó tartozik a korai kusánokhoz, a következő négy a nagy kusánokhoz, míg a további négy a kései kusánokhoz. Uralkodásuk ideje,[megj 1] és eredeti, baktriai nevük a következő:

A korai kusánok[szerkesztés]

A korai kusánok már öntözéses földműveléssel foglalkoztak, bár nagy részük még folytatta a belső-ázsiai népekre jellemző pásztor típusú állattenyésztést.

Kadzsula Kadfiszesz (Kr.u 30-70)[szerkesztés]

Nevét kezdetben még görög minta alapján írták. Nevének első részében felfedezhető a Dzsula név, amely feltételezhetően a mi Gyula szavunk őse. A király nevének második része a dinasztiát jelöli.

Igen eltérő véleményeket léteznek arról, hogy mikor is kezdte meg uralkodását Kadzsula Kadfiszesz. Leginkább a pontos kínai évkönyvekre, illetve bizonyos perzsa és ind forrásokra hivatkoznak a kutatók. Így egyes források szerint Kadzsula apja, Heraiosz Kr.u. 10-ben halt meg, és Kadzsula ekkor léphetett trónra. Más vélemények szerint azonban Kr.u. 1-től 40-ig uralkodott, a nyugati tudósok pedig Kr.u. 30-tól számítják uralkodását.

Élete során elfoglalta Pártia keleti részét, egész Baktriát és Gandhárát (ma Pakisztán északi része), Kasmírt és a Kabul-völgyét, valamint megtartotta Szogdiát. Negyven évig uralkodott és nyolcvanéves múlt, mikor meghalt.

Érméi[szerkesztés]

A baktriai ásatásoknál sok Kadzsula érmét találtak, elsősorban kisméretű réz tetradrachmákat. Az egyik Baktriában talált érméjén az első oldalon görög betűkkel, baktriai nyelven a következő felirat látható : Khosansu Zaou Kozola Kadaphes, a másik oldalon pedig prákrit[megj 2] nyelven kharosthí írással: Kujula-Kaphasa Saoadhrama-thitasa Khusanasa Yaüasa. A második felirat jelentése : 'a kusán herceg, Kadzsula Kadfiszesz, az igaz vallás megtartója.'

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Természetesen az időpontok nem véglegesek! A datálás, és az eddig ismert kusán királyok ezen sorrendje látszik a legvalószínűbbnek.
  2. A prákrit az indoeurópai nyelvcsalád középind nyelve

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Aradi Éva. Egy szkíta nép: a kusánok – A Hold fiainak története. Hun-idea Kiadó, Budapest (2008). ISBN 978-963-7014-35-2