Első buddhista tanácskozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szattapanni-barlang Radzsgirban, ahol az első buddhista tanácskozást tartották.
Pipal.jpg
Korai
buddhizmus
Szövegek

Gandhárai szövegek
Ágamák
Páli kánon

Tanácskozások

1. tanácskozás
2. tanácskozás
3. tanácskozás
4. tanácskozás

Iskolák

Első szangha
 Mahászánghika
 ├ Ekavjávahárika
 ├ Lokottaraváda
 ├ Bahusrutíja
 ├ Pradzsnaptiváda
 └ Csaitika
 Szthaviraváda
 ├ Mahísászaka
 ├ Dharmaguptaka
 ├ Kásjapíja
 ├ Szarvásztiváda
 └ Vibhadzsjaváda
  └ Théraváda

.

Az buddhista tanácskozás a történelmi Buddha parinirvánáját követő évben volt, a théraváda hagyomány szerint az i. e. 543i. e. 542. A mahájána hagyományban több lehetséges korábbi dátumot is lehetségesnek tartanak. Nyugati becslések szerint ennél valamivel később volt.[1] Későbbi elbeszélések szerint Adzsátaszattu (Szanszkrit: अजातशत्रु) a Magadha Birodalom királyának támogatásával jött létre a Szattaparnaguha-barlang bejáratánál (Páli nyelven: Szattapanniguha) Rádzsgír település közelében, Buddha halála után három hónappal. A tanácskozásról részletes beszámoló készült, ami megtalálható a kanonikus Vinaja-pitaka Khandaka (rendtartás) fejezeteiben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Khandaka fejezetei szerint az eseményt Mahákásjapa brahmin kezdeményezte, miután egy ócsárló megjegyzést hallott a szerzetesek életének szigorú szabályaival kapcsolatban. Állítólag az történt, hogy egy Szubhadda nevű szerzetes azon kesergett miután hallotta, hogy Buddha elhunyt, hogy el kell majd viselnie a Buddha által a szerzetesek számára előírt szabályokat. Jóllehet a legtöbb szerzetes szomorúan gyászolta Buddhát, Mahákásjapa azonban meghallotta Szubhaddát, aki a következőket mondta: „Elég a gyászolásból, ne szomorkodjatok, ne bánkódjatok. Jó, hogy végre megszabadultunk ettől a remetétől (Buddha). Csak szenvedtünk mikor azt mondta, hogy nekünk ezt szabad, nekünk ezt nem szabad, de végre azt csinálhatunk, amit akarunk és nem kell azt csinálni, amit nem akarunk”.

Mahákásjapa megrémült, hogy a Dhamma és a Vinaja erkölcse megromlik ha más szerzetesek is úgy viselkednek majd, mint Szubhadda. Ezért úgy döntött, a Dhammát meg kell őrizni és védeni. A Szangha engedélyével összehívott hát ötszáz arhatot. Ánandát, Buddha egyik legfőbb tanítványát is szerették volna meghívni, amennyiben ő is eléri addig az arhát szintet.

Mahákásjapa elnökletével az ötszáz arhat szerzetes az esős évszakban gyűlt össze. Mahákásjapa első dolga volt megkérdezni az akkori Vinaja legkiválóbb szakértőjét, a tiszteletre méltó Upálit a szerzetesi szabályokról. Ő tökéletesen alkalmas volt megválaszolni a kérdést, mivel ő személyesen Buddhától tanult. Upáli válaszát a tanács egyöntetűen helyesnek ítélte, ezáltal formálisan elfogadták a Vinaját.

Ánanda is végül részt vehetett a tanácskozásban, mivel előző éjjel ő is elérte az arhat szintet.[2] Az ő elbeszélései alapján lettek lejegyezve Buddha tanításai.

Az első tanács hivatalosan rögzítette a kisebb és kevésbé jelentős szabályokat is. A szerzeteseknek hét hónapig tartott felmondani a teljes Vinaját és a Dhammát, amit le is jegyeztek. Az első tanácsot a Megvilágosultak Nagy Tanácsának is nevezik.[3]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gombrich, Richard (1988/2002). Theravada Buddhism. London: Routledge. Gombrich, 32. oldal, angolul: "The Buddhist era begins at the Buddha's Enlightenment. Modern Theravadins date this in 544/3 BCE, but this tradition is of uncertain antiquity.... [T]he best we can say is that he was probably Enlightened between 550 and 450 [BCE], more likely later rather than earlier."
  2. Buddha tanításai - Anthony de Mello nyomán
  3. Szönam Loszang Lodrö: A Bölcsesség tökéletessége

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első tanácskozás ősi elbeszélései:

Modern jellemzések: