Sülysáp
| Sülysáp | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Kistérség | Nagykátai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Horinka László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2241 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8501 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 175,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 47,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 32′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 32′ 02″ | |||
 Sülysáp
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Sülysáp weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sülysáp témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sülysáp város Pest megyében, a Nagykátai kistérségben. 1970-ben jött létre Tápiósáp és Tápiósüly egyesülésével.
Fekvése
Sülysáp Budapesttől keletre a Gödöllői-dombság nyúlványainak végén helyezkedik el, az Alsó-Tápió völgyében.
A települést a 31. számú főútvonal szeli át, valamint keresztülhalad a városon a Budapest-Újszász-Szolnok villamosított vasúti fővonal. Sülysáp szép földrajzi fekvésű környezetben van, szelíd dombok, jó termőföldek, halastavak, az Alsó-Tápió és a Sápi-patak teszik érdekessé és széppé.
Története
Tápiósáp és Tápiósüly, két régi falu 1950-ben egyesült, 1954-ben az egyesítésük megszűnt, majd 1970-ben ismét létrejött belőlük Sülysáp.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]
Süly
Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1259-ben említették Sul, majd 1276-ban Sulu, 1279-1280-ban Suul, 1283-ban Swl, 1312-ben Sul néven írták. 1259-ben, a tatárjárás után IV. Béla király a nyúlszigeti Domonkos-rendi apácáknak adta, az adományt 1276-ban a pápa is megerősítette. 1312-ben a domomkosok Oszlárral együtt 70 márkáért eladták a birtokot az Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. 1337-ben Ákos nemzetségbeli Mikch bán birtokával határos Úri felől, valamint Sáp szomszédja.
Sáp
Sáp Árpád-kori település. Nevét 1279-ben Saap néven említette először oklevél.
A település Sápi János birtoka volt, és az ő birtokának írták még 1306-ban is. Sáp szomszédjában feküdt Oszlár, mára már elpusztult település is. Itt született 1925-ben Szirtes Ádám a magyar színművészet kiemelkedő alakja. Leánya Szirtes Ági színművésznő.
Oszlár
Oszlár nevét a tatárjárás után, 1252-ben említette először oklevél Ozlar néven, amikor IV. Béla 3 ekényi lakatlan földet adott a Gyurka comes nemzetségéből származó (Péteri) Péter fia Oltumannak, és határát is leiratta. 1259-ben Vzlar, 1283-ban Ozlar, 1312-ben Vzlar néven írták. Oszlár egy alán néprész török neve, mely így a törzsi helyneveink közé sorolható. Az oszlárok vagy más néven varsányok a honfoglalás idején valószínűleg a kabarokkal csatlakozhattak a magyarokhoz. 1312-ben a birtok a nyúlszigeti apácáké volt, akik ekkor Oszlárt és Sülyt eladták Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. Későbbiekben már csak mint puszta volt említve, valószínűleg a török időkben néptelenedett el.
Gazdaság
A termelőszövetkezet megszűnésével és a földek magánkézbe kerülésével lehetőség nyílt az egyéni gazdálkodóknak a termelésre. Az újonnan alakult Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet (mely a földterület közel 50%-át bérli a földtulajdonosoktól) jelentős mennyiségű munkaerőt foglalkoztat. Munkalehetőséget biztosítanak még a következő cégek: Szóró Alumíniumöntöde, ebm-papst, Jász-Plasztik Akkumulátorgyár, Darázs Kft., Fővárosi Gázművek Zrt., Tesco. Jelentős még a helyi szolgáltató ágazatban, valamint a közintézményekben dolgozók száma. A településen 360 kisvállalkozó van, az általuk teremtett munkahelyek a lakosság nagy részének a megélhetését biztosítják.
Nevezetességei
- az 1489-ben épült, gótikus stílusú római katolikus Kisboldogasszony templom,
- a Sőtér-kastély, melyet az itt élő földbirtokos Sőtér család építtetett 1725-ben
- Grassalkovich-vadászlak, melyben a szabadságharc idején Petőfi Sándor is járt,
- Szentháromság-szobor
- Nepomuki Szent János-szobrok
- a Fiumei Tanulmányok Társasága által az itt elhunyt 129 olasz polgár emlékére állított olasz emlékmű.
Források
- Györffy György: Pest megye.
Jegyzetek
- ↑ Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
