Ragadós galaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Ragadós galaj
Galium aparine
Galium aparine
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Buzérfélék (Rubiaceae)
Nemzetség: Galium
Faj: G. aparine
Tudományos név
Galium aparine
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ragadós galaj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ragadós galaj témájú médiaállományokat és Ragadós galaj témájú kategóriát.

Galium aparine b.jpg
Galium aparine2 W.jpg

A ragadós galaj (Galium aparine) a tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a buzérfélék családjába tartozó növényfaj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Hegyoldalakon, cserjésekben, akácosokban, árokpartokban előforduló gyakori egyéves növény. Virágzása júniustól szeptemberig tart.

Megjelenése, jellemzői[szerkesztés]

Kúszó szára 15-120 centiméter hosszúságú is lehet, horgas tüskékkel van borítva még a négyélű profiljának élei is tüskések. Levelei szőrös élűek, 6–8 tagú álörvekben csoportosulnak a száron. Virágai aprók, fehér vagy zöldesfehér színűek, csöves pártájúak, bogas virágzatot alkotnak.

Hatóanyagai[szerkesztés]

Drogja (Galii aparinis herba) glikozidákat, cseranyagot, illóolajat tartalmaz.

Gyógyhatásai[szerkesztés]

Teaként idegnyugtató, altató, vérnyomáscsökkentő hatású, a vese, máj, hasnyálmirigy megbetegedéseit kezelik vele, külsőleg bőrbetegségek, pattanások kezelésére használják. Ajánlott a pajzsmirigy betegségeire is.[1][2]

Gyűjtése[szerkesztés]

Virágzó hajtását gyűjtik.

Felhasználása[szerkesztés]

A ragadós galaj magja megpörkölve kiváló kávépótló szer, mely a valódi kávéhoz képest sokkal kevesebb koffeint tartalmaz. A növény maga is ehető, elsősorban főzve fogyasztják, mert nyersen a levél és a szár minden részén megtalálható szőrök kellemetlenné teszik a fogyasztását. Faluhelyen előszeretettel használják libák, kacsák takarmányozásra, hiszen kedvelt csemegéjükként fogyasztják. Használták régebben matrac kitömésére is, gyökeréből pedig vörös festéket vontak ki. Ismerik és alkalmazzák a népi gyógyászatban is, drogja (a növény teljes föld feletti része) idegnyugtató, enyhe altató, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő hatású. Használják méregtelenítő szerként és több más egészségi probléma esetén is.[3]

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. Közönséges galaj gyógynövény pajzsmirigyproblémákra? – Németh Imréné Éva fitoterapeuta tanácsát idézi Dr. Sebő Zsuzsanna a Webbeteg.hu egészségügyi portálon. Ugyanezt állítja dr. Csókáné Török Orsolya, a Budai Endokrinközpont fitoterapeutája is.
  2. Kivonat Maria Treben „Egészség Isten patikájából” c. könyvéből
  3. Felhasználása - gyogynovenyek.info
  • Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
  • Vadvirágok: Pamela Forey és Cecilia Fitzsimons, Budapest 1993

Külső hivatkozás[szerkesztés]