Másfélmillió lépés Magyarországon (1979)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Másfélmillió lépés Magyarországon szócikkből átirányítva)
Másfélmillió lépés Magyarországon
1,5 millio.JPG
Műfaj ismeretterjesztő

Alkotó Rockenbauer Pál
Szakértők:
Alföldy-Boruss István (zene)
Dercsényi Balázs (műemlékek)
Juhász Árpád (geológia)
Paládi-Kovács Attila (néprajz)
dr. Pócs Tamás (növénytan)
Író Rockenbauer Pál
Rendező Rockenbauer Pál
Narrátor Sinkó László
Zeneszerző Muzsikás

Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Évadok 1
Epizódok 14
Gyártás
Vágó Sivó György
Operatőr Stenszky Gyula
Szabados Tamás
Részenkénti játékidő 35-45 perc
Gyártó Magyar Televízió
Forgalmazó Televideo (VHS)
Mokép Rt. (DVD)
Sugárzás
Eredeti adó MTV1, MTV2
Eredeti sugárzás 1981. május 12.1981. augusztus 11.
Státusz befejezett
Korhatár Korhatár nélkül megtekinthető.
Kronológia
Kapcsolódó műsor …és még egymillió lépés (1986)
Kerekek és lépések (1990)
Téli kék (2008–2009)
További információk

A Másfélmillió lépés Magyarországon[1] Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziósorozatának első része volt. A stáb kétéves előkészítő munka után 1979. július 31-én indult el az Országos Kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milictől, s összesen 1124 kilométer megtétele után, 1979. október 15-én érte el annak nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben, az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyen.[2]

Története[szerkesztés]

A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, tájat, szokást, érdekes embert mutattak be azzal a céllal, hogy kedvet csináljanak a közönségnek a túrázáshoz és Magyarország megismeréséhez. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több alkalmi és állandó szakértő ismertette, utóbbiak közül Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a geológiai értékeket, dr. Pócs Tamás a növényeket.

A filmsorozatot három részben adták ki, eredetileg 3 VHS-kazettán, majd 2006 és 2007 között digitálisan felújítva DVD-n.

Előzményének tekinthető az Országjáró úttörők című televíziós „tájfilmsorozat”[3] – valójában a honismeret és természetjárás ürügyén az úttörőmozgalmat népszerűsítő ifjúsági propaganda –, mely ugyancsak Rockenbauer alkotása. 1960-ban forgatták, az ötvenes években hasonló címmel készült tematikus oktatófilmek folytatásaként. A 40–50 perces epizódokból álló sorozatot 1964 óta nem tűzte műsorra az MTV.

A stáb[szerkesztés]

Sinkó László a film narrátori szerepében kíséri végig a stábot; személyesen csak néhány forgatási napon tudott részt venni.

Egyes szakaszokon a meghívott szakértők, továbbá egyéni és szervezett turisták, kirándulók, diákcsoportok, olykor helybeliek is csatlakoztak a stábhoz.

Címdal[szerkesztés]

A főcímben felhangzó dallam és szöveg az Indulj el (egy úton) című népdal némileg módosított szövegű változata, melyet a Muzsikás együttes játszott.

Epizódok[szerkesztés]

1. Az északi hegyek útjain

  • Zempléni hegyek között
  • A Hernádtól a Sajóig
  • Keresztül a Bükkön
  • A Mátra gerincén

2. A főváros közelében

  • Cserháti tájakon
  • Barangolás a Börzsönyben
  • A Pilisi Parkerdőben
  • Gerecse, a vörösmárvány hazája
  • A Vértes erdeiben

3. A Bakonytól az Alpokaljáig

  • Bodajktól Zircig a Bakonyban
  • Zirctől Nagyvázsonyig
  • A Balatonfelvidéken
  • Sümegtől az Alpokaljáig
  • Ősz az Alpokalján

A filmben felbukkanó települések[szerkesztés]

1. Az északi hegyek útjain: Füzér, Kishuta, Nagyhuta, Sátoraljaújhely, Makkoshotyka, Regéc, Mogyoróska, Arka, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu, Baktakék, Szanticska, Felsővadász, Rakacaszend, Tornabarakony, Bódvarákó, Derenk, Jósvafő, Zádorfalva, Gömörszőlős, Kelemér, Putnok, Dédestapolcsány, Tardona, Szentlélek, Mályinka, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Bélháromkút, Szarvaskő, Sirok, Szederjestető, Jávoros, Mátraháza, Galyatető, Mátraszentimre, Mátraverebély

2. A főváros közelében: Sámsonháza, Alsótold, Hollókő, Nógrádsipek, Cserhátsurány, Romhány, Magyarkút, Nógrád, Nagybörzsöny, Nagymaros, Visegrád, Pilisszentlászló, Dobogó-kő, Pilisszentkereszt, Csobánka, Budapest, Solymár, Piliscsaba, Kesztölc, Klastrompuszta, Dorog, Tokod, Péliföldszentkereszt, Mogyorósbánya, Pusztamarót, Tardosbánya, Nagyegyháza, Várgesztes, Kőhányáspuszta, Majkpuszta, Vérteskozma, Oroszlány, Mindszentpuszta, Kápolnapuszta

3. A Bakonytól az Alpokaljáig: Bodajk, Balinka, Isztimér, Tés, Zirc, Borzavár, Városlőd, Nagyvázsony, Nemesgulács, Szigliget, Tapolca, Keszthely, Hévíz, Egregy, Zalaszántó, Hidegkútpuszta, Sümeg, Kisvásárhely, Hosszúpereszteg, Sitke, Sárvár, Bögöt, Tömörd, Kőszeg, VelemCák

A filmben megszólaló személyek[szerkesztés]

Zempléni hegyek között

A Hernádtól a Sajóig

Keresztül a Bükkön

A Mátra gerincén

Cserháti tájakon

Barangolás a Börzsönyben

A Pilisi Parkerdőben

Gerecse, a vörösmárvány hazája

A Vértes erdeiben

Bodajktól Zircig a Bakonyban

Zirctől Nagyvázsonyig

A Balatonfelvidéken

Sümegtől az Alpokaljáig

  • Kocsis Lajos egykori kőbányász, kövületgyűjtő (és kérdezője, Bea), Sümeg
  • Pintér Lászlóné tanárnő, Patonai-féle fazekasgyűjtemény, Sümeg
  • Schreiner József pék (Sinkó László riportja), Sitke
  • Sinkó László a stáb tagjaként, Sitke
  • Ódor József regős (Sinkó Lászlóval), Sitke
  • Urbán László, a városi könyvtár vezetője, Sárvár
  • könnyűzenei koncert[14] a sárvári vár udvarán
  • Lenzsér István asztalos, Bögöt

Ősz az Alpokalján

A készítők elismerése[szerkesztés]

1996-ban a filmsorozat Magyar Örökség díjat kapott.

2014. március 4-én Budapesten a köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kitüntetéseket nyújtott át a film alkotóinak. Az időközben elhunyt Rockenbauer Pál, a sorozat rendezője és Tubay László segédoperatőr nem kaphatott posztumusz kitüntetést, mert ebben a kategóriában ilyen nem adható.

Új sorozat ezzel a címmel[szerkesztés]

A Flag Polgári Magazin 2013. október 11-i száma írta, hogy Bayer Zsolt ugyanezzel a címmel új sorozatot forgat.[16] A Bajától Tokajig tartó útifilm TV-bemutatója 2015. szeptember 5-én volt.[17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ezt a címet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Másfél millió lépés Magyarországon. Indoklás: OH. 1036. o., MHSz. 342. o.
  2. A túra voltaképpeni végpontja, az Írott-kő megközelítése hazai oldalról civilek számára 1989-ig határsávengedéllyel sem volt lehetséges, így a stáb ekkor nem juthatott oda. Hét évvel később azonban osztrák oldalról fölmentek a kilátóba, és onnan készítették a következő sorozat indítóképeit.
  3. tv-műsorok 1960–64 között a https://adtplus.arcanum.hu adatbázisában
  4. neve a Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva 1. részében említve
  5. neve a Kerekek és lépések 13. részében, illetve a Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva 2. részében említve
  6. nevét a http://nava.hu/id/435132/ hibásan tünteti fel
  7. Váci Hírlap, 1983. január 3. (XXVII/1.), 1. o.
  8. nevét a http://nava.hu/id/445170 hibásan tünteti fel
  9. nevét a http://nava.hu/id/445170 hibásan tünteti fel
  10. nevük az …és még egymillió lépés 7. részében említve
  11. nevét a http://nava.hu/id/457066 hibásan tünteti fel
  12. nevét a http://nava.hu/id/460914 hibásan tünteti fel; a riport előtt a narrációban Sinkó László véletlenül Cs. Vajda Jánosnét mond, noha az asszony Pistaként nevezi meg a férjét – az epizód végén a térképes összefoglalónál már Sinkó is Cs. Vajda Istvánnét mond
  13. nevét a http://nava.hu/id/461622 hibásan tünteti fel
  14. az énekesnő azonosítandó
  15. nevét a http://nava.hu/id/465178 és http://nava.hu/id/293476 hibásan tünteti fel
  16. Flag Polgári Magazin
  17. Médiaklikk-tvműsor-Duna-2015.09.05.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]