Felsőtold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2018. december 29., 22:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Felsőtold
A harangtorony
A harangtorony
Felsőtold címere
Felsőtold címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterNagyváradi István[1]
Irányítószám3067
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség130 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 05″, k. h. 19° 36′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 05″, k. h. 19° 36′ 32″
Felsőtold (Nógrád vármegye)
Felsőtold
Felsőtold
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Felsőtold weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtold témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Szent Imre katolikus kápolna

Felsőtold község Nógrád megyében, a Pásztói járás északi részén; a járás egyik legkisebb falva. Az alsótoldi körjegyzőséghez tartozik.

Természeti viszonyok

A falu a Cserhát dombjai közt, a Zsunyi-patak völgyében épült; a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet határa a falu szélén húzódik.

Története

Alsó- és Felsőtold határában, a Mogyorós-Sástó dűlőben mintegy ezeréves, több szintből álló temetkezési helyet tártak fel, alatta pedig római kori település nyomát fedezték fel.

A mostani Alsó- és Felsőtold elődje az Árpád-házi királyok idején létezett, Told nevű község – ez 1327-ben és 1470-ben is bizonyítottan a Toldi családé volt. Ez a falu a török időkben elpusztult, az 1715-1720 évi összeírásokban még nem fordult elő, tehát csak 1720 után települt újra.

1770-ben Kubinyi Gáspár, ifj. Darvas József, Gedey Adám és a Beniczky család volt a földesura, később báró Hellenbach József birtokába került; özvegye, utána gróf Chorinszky Igóé lett, majd az 1900-as évek elején gróf Wilczek Frigyes és Pátkay Dániel dr. voltak a nagyobb birtokosai.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 312 lakosából 310 magyar volt. Ebből 275 római katolikus, 25 evangélikus, 8 izraelita volt.

A falunak soha nem volt saját temploma. Az egyemeletes, fagúlával fedett késő barokk római katolikus harangtornyot 1800 körül (lehet, hogy 1782-ben)[3] emelték. Harangját Wieland Ádám öntötte Vácott, 1775-ben.

Gazdaság

A falu lakossága évszázadokon át földművelésből és állattenyésztésből élt.

A település szerkezete

A múlt században kialakult faluszerkezet jórészt megmaradt. A keskeny utcák a domborzathoz alkalmazkodva kanyarognak. A telkek beépítése fésűs. Fennmaradt sok jellegzetes, deszkamellvédes, tornácos, faragott oromdeszkázatú, kontyolt nyeregtetős palóc lakóház a 20. század elejéről.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
125
129
125
138
127
130
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75%, református 2,3%, evangélikus 2,3%, felekezeten kívüli 11,4% (8,3% nem nyilatkozott).[5]

Látnivalók

  • A Szent Imre katolikus kápolna mellett álló, késő barokk harangtorony:
  • népi lakóházak

Jegyzetek

  1. ↑ Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája, 2010.
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. ↑ Felsőtold Helységnévtár

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőtold&oldid=20827352”