Dáka
| Dáka | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Nagy Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8592 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 641 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 17′ 16″, k. h. 17° 25′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 16″, k. h. 17° 25′ 41″ | |||
 Dáka
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Dáka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dáka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Dáka község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Pápától délnyugatra, Kéttornyúlak és Nagyalásony közt fekvő település.
Megközelítése[szerkesztés]
Központján a Kamond és Pápa között húzódó 8403-as út halad végig, közúton ezen érhető el Jánosháza térsége (a 8-as főút), illetve a 83-as főút pápai elkerülője felől is. A szomszédos települések közül Pápasalamonnal (és a 8401-es úttal) a 84 108-as, Pápadereskével (és a 834-es főúttal) pedig a 84 111-es számú mellékutak kötik össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal és a Pápa–Csorna-vasútvonal (illetve a már megszűnt Tatabánya–Pápa-vasútvonal) közös szakaszának Pápa vasútállomása, körülbelül 10 kilométerre északkeletre.
Története[szerkesztés]
Dáka és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt előkerült régészeti leletek tanúsága szerint.
Nevét az oklevelek 1320-ban említették először Dalka néven.
A település a 14. században a Hathalmy család, a 17. században pedig a Bottka család birtoka volt.
A török hódoltság alatt elpusztult, de később újraépült.
Az 1700-as évektől birtokosai a Nádasdy és a Festetics család voltak.
1858-ban gróf Zichy Antónia, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye vásárolta meg.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
1910-ben 942 lakosából 917 magyar, 15 német volt. Ebből 278 római katolikus, 544 református, 110 evangélikus volt.
Dákától délnyugatra feküdt egykor, Podár Árpád-kori település is:
Podár[szerkesztés]
Podár nevét 1239-ben említette először oklevél. Ekkor IV. Béla király birtokai közé tartozott.
IV. Béla király 1240-ben a falut a Szák nemzetség Gyaláni ágához tartozó I. Konrádnak, a királyné pohárnokmesterének ajándékozta a falut, ugyanis ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa ekkor I. Konrádot Podár, Veszprém vármegyében levő faluval jutalmazta meg.
Podár ma puszta Dáka délnyugati határában.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Farkas Dezső (független)[3]
- 1994–1998: Farkas Dezső (független)[4]
- 1998–2002: Farkas Dezső (független)[5]
- 2002–2006: Farkas Dezső (független)[6]
- 2006–2009: Farkas Dezső (független)[7]
- 2009–2010: Végh József (független)[8]
- 2010–2014: Végh József (független)[9]
- 2014–2019: Végh József (független)[10]
- 2019-től: Dr. Nagy Norbert (független)[1]
A településen 2009. augusztus 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[11]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 631 | 624 | 639 | 624 | 658 | 641 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek, 3% románnak mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 25,9%, evangélikus 6,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (34,9% nem nyilatkozott).[12]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1840-ben Halbik Ciprián Gáspár Szent Benedek-rendi szerzetes és tihanyi apát.
Nevezetességei[szerkesztés]
Képgaléria[szerkesztés]
-
Dáka, a község légi felvételen -
Dáka látképe madártávlatból -
Dáka légi fotón -
Batthyány Ilona kastély a levegőből, Dáka -
Dáka, kastély a magasból -
-
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Dáka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Dáka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dáka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Dáka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Dáka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Dáka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ a b Dáka települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. augusztus 9. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ Dáka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Dáka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ Dáka Helységnévtár
