Apaj (Magyarország)
| Apaj | |||
 | |||
| Az apaji református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ráckevei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Novák Pál (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2345 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1087 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 16,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 71,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 15′, k. h. 19° 37′Koordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 19° 37′ | |||
 Apaj
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Apaj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apaj témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Apaj község Pest megyében, a Ráckevei járásban.
Fekvése
A Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában, Budapesttől 50 km távolságban fekszik, az 51-es főút közelében. A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal Dömsöd állomása a település mellett található.
A Ráckevei-Duna a településtől 8 kilométerre folyik.
Története
Első okleveles említése 1291-ből származik,Opoy néven. Egy ideig királynői birtok, majd a Margitszigeti apácák tulajdonába került, de volt – többek között – a Balassa család birtokában is. A 15. században két településrészből állt, Alsóapajból és Felsőapajból. A török hódoltság idején elpusztult és csak a 19. század során népesült be újra. Akkori neve Apajpuszta volt. 1945 után uradalmi központ jellege megszűnt, közigazgatásilag Dömsödhöz tartozott. 1985-ben önálló községgé vált, köszönhetően A Kiskunsági Állami Gazdaság fejlődésének. 2008 - tól Dömsöd községgel körjegyzőséget hozott létre. Híres volt ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről. Nemzetközi hírű versenyló-vérvonala mára a múlté. Jelentős a közelben élő túzokok állománya is.
1967 és 2006 között minden évben itt rendezték a Kiskunsági Pásztor és Lovasnapokat.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1224 | 1231 | 1164 | 1107 | 1082 | 1087 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,4%, református 19,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,8% (33,5% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei
- Református templom, mely a Széchenyi-terv segítségével épült. 2005. április 24-én szentelték fel.
- Millenniumi park
- Felső-kiskunsági szikes puszta (a Kiskunsági Nemzeti Park része)
Jegyzetek
- ↑ Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Apaj Helységnévtár
További információk
