1984

	1984 más naptárakban
Gergely-naptár	1984
Ab urbe condita	2737
Bahái naptár	140 – 141
Berber naptár	2934
Bizánci naptár	7492 – 7493
Buddhista naptár	2528
Burmai naptár	1346
Dzsucse-naptár	73
Etióp naptár	1976 – 1977
	Hindu naptárak
Vikram Samvat	2039 – 2040
Shaka Samvat	1906 – 1907
Holocén naptár	11984
Iráni naptár	1362 – 1363
Japán naptár	2644 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4680–4681
Kopt naptár	1700 – 1701
Koreai naptár	4317
Muszlim naptár	1404 – 1405
Szeleukida naptár	2295–2296
Örmény naptár	1433 ; ԹՎ ՌՆԼԳ
Thai szoláris naptár	2527
Zsidó naptár	5744 – 5745

Ez a szócikk az 1984. évről szól. Az 1984-es számról szóló cikket lásd itt: 1984 (szám). Egyéb jelentéseiről lásd: 1984 (egyértelműsítő lap).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek

Évek: 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989

Események

Január

január 1.
- Brunei önálló állammá válik.
- Az AT&T távközlési vállalatbirodalmat a monopolellenes törvény alapján 24 önálló részre darabolják.
január 3. – Tunéziában bevezetik a rendkívüli állapotot a kenyér árának emelése miatt kitört zavargások miatt.
január 7.
- Brunei a hatodik tagjává válik a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN).
- Csao Ce-jang első kínai miniszterelnökként az USA-ba látogat.
január 10. – Az Egyesült Államok és a Vatikán felveszik a diplomáciai kapcsolatot.
január 17. – Stockholmban megkezdődik az Európai biztonság- és bizalomépítési, valamint leszerelési konferencia (CDE).
január 20. – Zavargások Marokkóban az áremelések miatt.
január 24. – Piaci forgalomba kerül az első Apple Macintosh számítógép. Előtte két nappal pedig bemutatják - kereskedelmileg először és utoljára - a kultikus Apple „1984” Macintosh reklámot a Super Bowl reklámblokkjában.

Február

.február 3. – A Challenger amerikai űrrepülőgép 10. missziójára indul, 3 fővel a fedélzetén, melynek keretében…
február 7. – Sor kerül az első köldökzsinór nélküli űrsétára (Bruce McCandless II és Robert L. Stewart).
február 8. – Megkezdődik a XIV. Téli Olimpia Szarajevóban.
február 13. – A pár nappal korábban elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov helyére Konsztantyin Csernyenkót választják meg az SZKP új főtitkárává.
február 18. – Olaszország hivatalos államvallása újra a római katolikus lesz.
február 21. – Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár látogatást tesz Prágában, ahol fogadja őt Gustáv Husák köztársasági elnök.^[1]
február 22. – Irán offenzívát indít Irak ellen. Az USA és Nagy-Britannia hadihajókat vezényel a térségbe. Nemzetközi felháborodást kelt, hogy az irániak fiatalkorúakat is besoroznak.
február 26. – Kivonulnak az amerikai haditengerészek Bejrútból (Libanon).
február 29. – Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök bejelenti a visszavonulását.

Március

március 5. – Irán vegyi fegyverek alkalmazásával vádolja Irakot.
március 6. – A brit szénbányászok 12 hónapos sztrájkjának kezdete.
március 22. – Miután a belgrádi parlament elfogadja az IMF feltételeit, lehetővé válik a 20,5 milliárd dolláros jugoszláv adósság átütemezése.^[2]
március 24. – Rómában 700 ezren tüntetnek a kormány gazdaságpolitikája ellen.
március 30. – Meghal Gaëtan Dugas, akit az elsők között diagnosztizáltak AIDS-szel. (Ő volt a „nulladik beteg”.)^[3]

Április

április 3. – Egy héttel Sékou Touré elnök halála után katonai hatalomátvétel Guineában. Az új elnök Lansana Conté lesz.
április 12. – Palesztin fegyveresek elrabolnak egy izraeli 300-as buszt. Az izraeli erők megrohamozzák a buszt, 2 emberrabló és 1 túsz veszti életét, további két fegyverest elfognak a hatóságok, akiket később az izraeli titkos rendőrség halálra kínoz. Az ügy nagy botrányt kavar a titkosszolgálatokkal kapcsolatban.
április 16. – Másfélmilliós tüntetés São Paulóban a közvetlen elnökválasztásért.
április 17. – Londonban a líbiai nagykövetségről rálőnek a Kadhafi-ellenes tüntetés résztvevőire. Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Líbiával.
április 19. – Ausztrália beiktatja új himnuszát, valamint a zöld és arany színeket választja a nemzet színeivé.
április 28. – Budapesten átadják a Skála Metro áruházat a Marx téren (ma: Nyugati tér).

Május

május 8. – A Szovjetunió bejelenti, hogy bojkottálja a Los Angelesben tartandó XXIII. nyári olimpiát.
május 10. – A csehszlovák hatóságok ismét letartóztatják Duray Miklóst, majd ezt követően több szlovákiai magyar értelmiségit előzetes letartóztatásba helyeznek. (Bebörtönzése ellen külföldön ismét számos helyen tiltakoznak, de szlovák ellenzéki értelmiségiek is szolidaritást vállalnak vele. Budapesten Duray-bizottság alakul, de a tiltakozó akciók hatástalanok maradnak. Az ítélet nélkül fogva tartott Durayt csak 1985. május 10-én engedik szabadon.)^[4]
május 11. – Ausztráliában bevezetik az 1 dolláros érmét.
május 15. – Veselin Đuranović váltja Mika Špiljakot a jugoszláv államelnöki székben.^[5]
május 17. – A külföldi bankok 7 éves haladékot adnak Jugoszláviának az 1984-ben esedékes tartozások kifizetésére.^[6]
május 23. – Richard von Weizsäckert választják az NSZK államfőjének.
május 27. – Az első többpárti parlamenti választások Egyiptomban.

Június

június 5.
- A szaúdi légierő lelő egy iráni felségjelű Phantom F-4-es harci repülőt.
- Indira Gandhi indiai miniszterelnök támadást rendel el az amritszári Aranytemplom (a legszentebb szikh hely) ellen (Kék Csillag hadművelet), mert nem hajlandóak kiadni a szikh ellenállás vezetőjét. Ezért a rendeletéért Gandhi még ebben az évben merénylet áldozata lesz.
június 6. – Véget ér az NSZK-ban a 13 hétig tartó nyomdaipari sztrájk.
június 7–9. – A londoni csúcsértekezleten, a hét legnagyobb fejlett ipari ország állam- és kormányfői nyilatkozatot adnak ki a kelet–nyugati kapcsolatokról és a fegyverkorlátozásról.
június 8. – A wisconsini Barneveldt városa csaknem teljesen elpusztul egy tornádóban.
június 12. – A Nyugat-európai Unió hét országának külügyminisztere Párizsban elhatározza a WEU újjáélesztését.
június 24. – A 11 legeladósodottabb latin-amerikai ország konferenciája Cartagenában, melyen a nyugati országokat a kamatlábak csökkentésére szólítják fel.
június 25. – Lord Carrington követi Joseph Luns-ot a NATO főtitkári beosztásban.
június 30. – Kanada miniszterelnöke John Napier Turner lesz.

Július

július 12. – Súlyos jégeső pusztít Münchenben és környékén.
július 14. – Az új-zélandi parlamenti választásokat a Munkáspárt nyeri, David Lange lesz a miniszterelnök.
július 17. – Roland Fabius ipari miniszter lesz a francia miniszterelnök. A kommunisták kiválása a koalícióból háromévi kormányzás után.
július 18. – A kaliforniai San Ysidro városában James Oliver Huberty a társadalomból kiábrándulva délután 4 óra körül belép egy McDonald's gyorsétterembe és tüzet nyit az ott tartózkodókra, 21 halott (köztük Huberty) és 19 sebesült marad a 77 perces ámokfutás után a helyszínen.
július 22–augusztus 5. – A Lutheránus Világszövetség 7. nagygyűlése Budapesten. Ennek során a világszervezet elnökévé választják Káldy Zoltán magyar evangélikus püspököt.^[7]
július 25. – A Szaljut–7 kozmonautája, Szvetlana Szavickaja rövid űrsétájával beírja magát a történelembe, az első nő, aki az űrhajón kívüli világűrbe kijutott.
július 28. – Los Angelesben megnyitják a XXIII. nyári olimpiát.

Augusztus

augusztus 4. – Az afrikai Felső-Volta állam megváltoztatja nevét Burkina Fasóra.
augusztus 10. – A Balkán dívája, Lepa Brena jugoszláv énekesnő koncertje a temesvári 1 Mai Stadionban. (A Ceaușescu-korszak legnagyobb külföldi művészének koncertje, melyen közel 60 ezer ember vett részt.)^[8]
augusztus 11. – Ronald Reagan egy mikrofonpróbán bejelenti a Szovjetunió bombázását.
augusztus 13. – Megállapodás Marokkó és Líbia uniójáról.
augusztus 21. – Félmilliós tüntetés Manilában Ferdinand Marcos elnök ellen.
augusztus 22. – Dél-Afrikában először választanak színes bőrű képviselőket.

Szeptember

szeptember 4. – A kanadai képviselőházi választásokat a Haladó Konzervatív Párt nyeri Brian Mulroney vezetésével. Mulroney 17-én alakít kormányt.
szeptember 13. – Izraelben nagykoalíció alakul a Munkapárt és a Likud részvételével.
szeptember 16. – A Miami Vice tv-sorozat először kerül adásba az NBC-n.
szeptember 22. – Verdunben közös megemlékezésen vesz részt az NSZK kancellárja és a francia államelnök.
szeptember 26. – Nagy-Britannia és Kína aláírja azt a szerződést, melynek értelmében Hongkong 1997-ben újra Kína részévé válik.}

Október

október 2. – Először kerül női képviselő a svájci szövetségi tanácsba.
október 12. – Az IRA merényletet kísérel meg a brit kabinet ellen a Brighton Hotel felrobbantásával, de kudarcot vallanak, Margaret Thatcher karcolásokkal ússza meg az esetet.
október 15. – El Salvadorban tárgyalások kezdődnek a kormány és az FLMN ellenállási szervezet között.
október 19. – Ismeretlenek elrabolják Jerzy Popiełuszko ellenzéki papot Varsóban. (Holttestét november 3-án találják meg, temetése rendszerellenes tüntetéssé válik.)
október 19. – Richter Richárd ámokfutása a Csillag börtönben.
október 26. – A jugoszláv nemzetgyűlés kéri az 1985–88-ban esedékes hiteltörlesztés átütemezését a Nemzetközi Valutaalaptól.^[9]
október 26–27. – A Nyugat-európai Unió tagországainak külügy- és védelmi miniszterei kiadják a „Római Nyilatkozatot”, amelyben bejelentik a WEU-n belüli együttműködés fokozására vonatkozó döntésüket.
október 31. – A legszentebb szikh templom lerombolása miatt érzett dühükben szikh testőrei meggyilkolják Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. (Az ezt követő hindu megtorlásokban és a hadsereg tisztogató akcióiban több tízezer szikh vesztette életét.)^[10]

November

november 4. – A nicaraguai választásokat a Sandinista Front nyeri a szavazatok 67%-ával.
november 2.
- Felavatják a Szolnoki Papírgyárat.
- Szvetlana Allilujeva Petersz, Sztálin leánya, 17 évi nyugati tartózkodás után hazatér a Szovjetunióba.
november 5. – Átadják a forgalomnak a kiszélesített Árpád hidat és a metró Élmunkás tér- és Árpád híd közötti szakaszát.
Ronald Reagan az USA 49 államában szerez többséget az elnökválasztáson
november 6.
- Az amerikai elnökválasztást a Republikánus Párt jelöltje, Ronald Reagan nyeri (49 államban szerez többséget) Walter Mondale ellenében. Az egyidejűleg tartott szenátusi és képviselőházi választásokon a demokraták szerepelnek jobban (mindkét házban demokrata többség).
- Elkészül a 200 000-ik Ikarus autóbusz.
november 19. – A PEMEX olajvállalat finomítója felrobban Mexikóvárosban, az ezt követő tüzekben közel 500-an vesztik életüket.
november 19–23. – A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa.
november 25.
- Nagy-Britannia és Írország 36 legismertebb zenésze megalakítja a Band Aid formációt az etiópiai éhezők megsegítésére.
- Elnökválasztás Uruguayban 11 évi katonai kormányzás után. A Colorado-párti Julio Sanguinetti lesz az államfő.
- A határviták rendezése Argentína és Chile között.
november 27. – Jugoszláviában életbe lép a külföldi befektetésekről szóló törvény, mely kimondja, hogy a külföldi részesedés maximum 49% lehet.^[11]
november 30.
- Srí Lankán a Tamil Tigrisek megkezdik a szingaléz lakosság elüldözését az általuk uralt területekről.
- 250 évvel a halála után William Penn, Pennsylvania állam alapítója az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgára lesz.

December

december 1. – Az ausztrál parlamenti választásokat a kormányzó Munkáspárt nyeri.
december 2. – Éjjel – Bhopáli katasztrófa – a Union Carbide vegyiüzeme felrobban Bhopálban, a felszabaduló több mint 40 tonna metil-izocianát közel 8000 ember halálát és 120 000 ember maradandó károsodását okozza. Beivódott a talajba, az ivóvízbe, a növényekbe, állatokba és mind a mai napig mérgezi a helyieket.
december 6. – Oláh István vezérezredest, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökét választja honvédelmi miniszterré a Népköztársaság Elnöki Tanácsa.
december 19. – Kína és Nagy-Britannia aláírja a megállapodást Hongkong jövőjéről; az átadást (1997) követően „két rendszer, egy nemzet”.
december 22. – Lemond Dom Mintoff máltai miniszterelnök. Utódja Carmelo Mifsud Bonnici.
december 24. – Az indiai választásokat a Kongresszus Párt nyeri, Radzsiv Gandhi lesz a miniszterelnök.

Határozatlan dátumú események

az év folyamán
- Etiópiában súlyos éhínség pusztít, melyben mintegy egymillióan vesztik életüket.
- Az USA nagyvárosaiban gyorsan elterjed egy új kábítószertípus, a crack.
- Határegyezmény Kenya és Szomália között.
- Befejeződik az Északi-tengeren a Statfjord-olajmező feltárása. A 271 m magas Statfjord C fúrósziget átadásával Norvégia fontos olajexportáló országgá válik.
- Marokkó kilép az Afrikai Unióból, mivel a szervezet fölvette a királyság ellenőrzése alatt álló, de függetlenséget követelő Nyugat-Szaharát.^[12]

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1984-ben

1984 a filmművészetben

Tengiz Abuladze: Vezeklés
Bacsó Péter: Te rongyos élet
Fábri Zoltán: Gyertek el a névnapomra
Gémes József: Daliás idők
Alekszej Jurjevics German: Barátom Ivan Lapsin
Jeles András: Angyali üdvözlet
Jim Jarmusch: Florida, a Paradicsom
Otar Joszeliani: A Hold kegyeltjei
Koltay Gábor: István, a király
Andrej Szergejevics Koncsalovszkij: Mária szerelmei
Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek
Sára Sándor: Pergőtűz
Wim Wenders: Párizs, Texas
Xantus János: Eszkimó asszony fázik
James Cameron: Terminátor – A halálosztó
Henri Verneuil: Az arany bűvöletében
Ebben az évben készült el a Garfield a természet lágy ölén (Garfield a vadonban).

1984 az irodalomban

Megjelennek Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak és Viszlát, és kösz a halakat! c. könyvei.
Megjelenik William Gibson Neurománc c. regénye
Megjelenik José Saramago Ricardo Reis halálának éve c. könyve.
Halála után kiadják J. R. R. Tolkien Az elveszett mesék könyve II. kötetét.
1984 címmel írt regényt George Orwell (1948-ban).
Kiadják David Gemmell Legenda c. könyvét.
Václav Havel megírja Largo desolato című színművét.^[13]

1984 a zenében

A Szellemirtók c. film betétdala a nyár slágere.
Nem hivatalosan feloszlik a Fonográf együttes.
Újjáalakul a Deep Purple, megjelenik a Perfect Strangers című lemezük.
Megnyeri Eros Ramazzotti a Sanremói Dalfesztivált a fiatalok versenyében, a Terra promessa című dalával.

Albumok

Alphaville: Forever Young
Bikini: XX. századi híradó
Bon Jovi: Bon Jovi
Bruce Springsteen: Born in the U.S.A.
Bryan Adams: Reckless
Céline Dion: Mélanie
Cseh Tamás–Bereményi Géza: Jóslat
David Bowie: Tonight
Joe Cocker: Civilized Man
Donna Summer: Cats Without Claws
Deák Bill Gyula: Rossz vér
Deep Purple: Perfect Strangers
Depeche Mode: Some Great Reward
INXS: The Swing
Első Emelet: Első Emelet 1
Whitesnake: Slide It In
Eurythmics: 1984 (For the Love of Big Brother)
Fonográf: Jelenkor
Frank Sinatra: L.A. Is My Lady
Frankie Goes to Hollywood: Welcome to the Pleasure Dome
Foreigner: Agent Provocateur
Richard Sanderson: Fairy Tale
Fun Fun: Have Fun!
Hobo Blues Band: Vadászat
Iron Maiden: Powerslave
Janet Jackson: Dream Street
The Carpenters: An Old-Fashioned Christmas
The Jackson 5: Victory
Judas Priest: Defenders of the Faith
Kajagoogoo: Islands
Katona Klári – Katona Kári IV
Kim Wilde: Teases & Dares / The Very Best of Kim Wilde
Kiss: Animalize
Koncz Zsuzsa - Konczert
Kool & the Gang: Emergency
Laura Branigan: Self Control
Limahl: Don't Suppose
Locomotiv GT - Ellenfél nélkül
Madonna: Like a Virgin
Manfred Mann’s Earth Band: Budapest Live
Metallica: Ride the Lightning
Mike Oldfield: Discovery / The Killing Fields
Prince: Purple Rain
Queen: The Works
REO Speedwagon: Wheels Are Turnin'
Rebbie Jackson: Centipede
Red Hot Chili Peppers: Red Hot Chili Peppers
Ricchi e Poveri: Ieri e Oggi
Rockwell: Somebody's Watching Me
Roger Waters: The Pros and Cons of Hitch Hiking
Run–D.M.C.: Run–D.M.C.
Sade: Diamond Life
Scorpions: Love at First Sting
Solaris: Marsbéli krónikák
Stevie Ray Vaughan: Couldn't Stand the Weather
Stevie Wonder: The Woman in Red (soundtrack)
Tina Turner: Private Dancer
The Bangles: All Over the Place
Twisted Sister: Stay Hungry
U2: The Unforgettable Fire
Ultravox: Lament
V’Moto-Rock: Garázskijárat
Van Halen: 1984
Wham! (George Michael): Make It Big
Zee: Identity

1984 a tudományban

január 22. – Bemutatják az Apple Macintosh-ának úgynevezett 1984 reklámját, mellyel megkezdődött a Macintosh számítógép értékesítése, s az egyik legnagyobb hatású kampányfilmnek bizonyult
Elkészül a Discovery űrrepülőgép
Elindul a GNU projekt, (szabad felhasználású Unix program)

1984 a légi közlekedésben

1984 a vasúti közlekedésben

1984 a sportban

február 8. – Megkezdődnek a XIV. téli olimpiai játékok Szarajevóban.
június 27. – Franciaország legyőzi Spanyolországot 2–0-ra az Európa-bajnokság döntőjében.
július 28. – Megkezdődnek a XXIII. nyári olimpiai játékok Los Angelesben. A szocialista országok Románia kivételével távol maradnak az eseménytől. Ez a második alkalom, hogy magyar csapat nem vesz részt olimpián.
Niki Lauda megszerzi pályafutása harmadik Formula–1-es világbajnoki címét a McLaren csapat színeiben, mindössze fél ponttal csapattársa, Alain Prost előtt.
A Bp. Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub 7. bajnoki címe.

1984 a televízióban

1984 a jogalkotásban

1984 új világörökségi helyszínei

Születések

Január

január 11. – Arlene Iradie Semeco Arismendi, venezuelai úszónő
január 13. – Pollák Zoltán, magyar labdarúgó
január 18. – Haszebe Makoto, japán labdarúgó
január 19. – Rebecsák Szilárd, magyar labdarúgó
január 21. – Luke Grimes, amerikai színész
január 23. – Arjen Robben, holland labdarúgó
január 24. – Justin Baldoni, amerikai színész
január 26. – Kelly Stables színésznő, A kör című trilógiában Samara Morgan, a kútba dobott halott kislány megformálója
január 26. – Luo Xuejuan kínai úszó, a 2004-es nyári olimpia 100 méteres női mellúszás aranyérmese
január 28. – Sík Márton, magyar kenus
január 29. – Vas János, magyar jégkorongozó
január 29. – Nuno Morais, portugál labdarúgó
január 30. – Jevon Tarantino, amerikai műugró
január 31. – Jeremy Wariner, amerikai atléta

Május

május 4. – Alex Campbell, kanadai színész
május 5. – Tom Parsons, angol magasugró
május 5. – Mike Brown, kanadai úszó
május 11. – Andrés Iniesta a spanyol felnőtt labdarúgó válogatott támadó középpályása
május 13. – Kyra Banks, magyar pornószínésznő
május 14. – Michael Rensing, német labdarúgó
május 23. – Mikko Minkkinen, finn műkorcsolyázó
május 25. – Unnur Birna Vilhjálmsdóttir, Miss World 2005
május 31. – Jason Smith ausztrál színész, az Otthonunk »« Home and Away tv-sorozat Robbie Hunterje
május 31. – Milorad Čavić, szerb úszó

Június

június 1. – Taylor Handley, amerikai színész
június 1. – Sharntelle McLean, trinidadi úszónő
június 2. – Andrei Cross, barbadosi úszó
június 6. - ByeAlex, magyar zenész
június 9. – Wesley Sneijder, holland labdarúgó
június 11. – Vágner Love, brazil labdarúgó
június 11. – Gary Hunt, brit műugró, világbajnok szupertoronyugró
június 12. – Isaac Botella, spanyol tornász
június 16. – Császár Gábor magyar kézilabdázó
június 16. – Farkas István magyar labdarúgó
június 19. – Benjamin Collier, új-zélandi gyeplabdázó
június 20. – Szöllősi Mátyás, magyar költő, szerkesztő
június 19. – Benjamin Collier, új-zélandi gyeplabdázó

Július

július 2. – Johnny Weir, amerikai műkorcsolyázó
július 2. – Maarten Martens, belga labdarúgó
július 3. – Corey Sevier, kanadai színész
július 4. – Andrij Szemenov, ukrán súlylökő
július 7. – Alberto Aquilani, olasz labdarúgó
július 9. – Olusoji Fasuba, nigériai sprinter
július 10. – Mark González, chilei labdarúgó
július 12. – Gareth Gates, angol énekes
július 14. – Balogh Edina, magyar színésznő, műsorvezető, volt szépségkirálynő, alkalmi modell, festőművész
július 16. – Sašo Bertoncelj, szlovén tornász
július 18. – Lee Barnard, angol labdarúgó
július 18. – Vanessa Garcia Vega, Puerto Ricó-i úszónő
július 24. – Nagy Viktor világbajnok magyar válogatott vízilabdázó

Augusztus

augusztus 1. – Bastian Schweinsteiger, német labdarúgó
augusztus 3. – Jon Foster amerikai színész
augusztus 3. – Carah Faye Charnow amerikai énekes
augusztus 3. – Ryan Lochte, amerikai úszó
augusztus 3. – Kyle Schmid kanadai színész
augusztus 4. – Szergej Adbena, ukrán úszó
augusztus 8. – Michelisz Norbert magyar autóversenyző
augusztus 9. – Kim Jihoon, dél-koreai tornász
augusztus 9. – Pierre Perrier, francia színész
augusztus 10. – Hayden Stoeckel, ausztrál úszó
augusztus 11. – Lucas di Grassi brazil autóversenyző
augusztus 19. – Alessandro Matri, olasz labdarúgó
augusztus 21. – Alizée Jacotey, francia énekes
augusztus 24. – Kyle Schmid, amerikai színész
augusztus 28. – Ben Gilbank, kanadai színész
augusztus 28. – Darian Townsend, dél-afrikai úszó

Szeptember

szeptember 3. – Garrett Hedlund amerikai színész
szeptember 6. – Thomas Dekker holland kerékpáros
szeptember 7. – Vera Igorevna Zvonarjova háromszoros Grand Slam győztes orosz teniszezőnő
szeptember 8. – Vitalij Petrov orosz autóversenyző
szeptember 9. – Andrey Silnov, orosz magasugró
szeptember 11. – Chris Colwill, amerikai műugró
szeptember 12. – John Hamer, angol műkorcsolyázó
szeptember 13. – Pákolicz Dávid, magyar labdarúgó
szeptember 14. – Adam Lamberg, amerikai színész
szeptember 17. – Kim Daeeun, dél-koreai tornász
szeptember 19. – Kevin Zegers, kanadai színész
szeptember 20. – Brian Joubert, francia műkorcsolyázó
szeptember 21. – Ben Wildman-Tobriner, amerikai úszó
szeptember 25. ‑ Teodora Postic, szlovén műkorcsolyázónő
szeptember 27. – Avril Lavigne kanadai énekesnő
szeptember 27. – Johan Libéreau, francia színész
szeptember 29. – Per Mertesacker, német labdarúgó
szeptember 29. – Hevesi-Tóth Tamás, magyar labdarúgó
szeptember 29. – Fegyverneky Zsófia, magyar kosárlabdázó

Október

október 3. – Chris Marquette, amerikai színész
október 5. – Alekszandr Vorobjev, ukrán tornász
október 5. – Terrence Haynes, barbadosi úszó
október 7. – Mohai Balázs, fotóriporter
október 9. – Daniel Garcia Gonzalez, andorrai judós
október 12. – Victoria Poon, kanadai úszónő
október 15. – Chris Olivero amerikai színész
október 16. – Trevor Blumas, kanadai színész
október 21. – Joseph Bolz, német színész
október 21. – Anna Bogdanova, orosz atléta
október 24. – Ragnheidur Ragnarsdottir, izlandi úszónő
október 25. – Katy Perry, amerikai énekesnő
október 26. – Sasha Cohen amerikai műjégtáncos
október 27. – Kelly Osbourne, angol énekesnő, Ozzy Osbourne lánya

November

november 4. – Ayila Yussuf nigériai labdarúgó
november 8. – Steven Webb, angol színész
november 9. – Tiandra Ponteen, saint kitts és nevis-i atléta
november 18. – Dominik Meichtry, svájci úszó
november 22. – Scarlett Johansson, amerikai színésznő
november 23. – Lucas Grabeel, amerikai színész
november 24. – Szabó Erika magyar színésznő, koreográfus-asszisztens
november 30. – Alan Hutton, skót labdarúgó

December

december 2. – Lékai-Kiss Ramóna, magyar színésznő
december 3. – Kis Attila magyar jégkorongozó
december 7. – Robert Kubica lengyel autóversenyző
december 7. – Marko Vujin, szerb kézilabda-játékos
december 8. – Emma Green, svéd magasugró
december 11. – Leighton Baines, angol labdarúgó
december 12. – Daniel Agger, dán labdarúgó
december 13. – Hanna-Maria Seppälä, finn úszónő
december 16. – Puskás Péter, énekes és színész
december 19. – Csen Ji-ping, kínai tornász
december 21. – Jackson Rathbone, amerikai színész
december 22. – Jonas Altberg svéd énekes, zenei producer és DJ
december 25. – Yenima Arencibia, kubai atléta
december 25. – Kállai Zoltán, magyar tornász
december 26. – Alex Schwazer, olimpiai bajnok olasz gyaloglóatléta
december 27. – Kusztor Péter, magyar kerékpározó
december 27. – Gilles Simon, francia teniszező
december 28. – Rosir Calderon, kubai röplabdázó
december 29. – Gionata Mingozzi, olasz labdarúgó († 2008)
december 30. – LeBron James, a Los Angeles Lakers kosárlabdacsapat (NBA) all-star támadója
december 30. – Rév Marcell magyar operatőr
december 31. – Rene Jacob Yougbare, burkina faso-i úszó

Halálozások

január 8. – Aczél György magyar szemész, katonaorvos, egészségügyi miniszterhelyettes (* 1923)
január 14. – Beamter Jenő (Bubi), dzsessz-zenész (vibrafon, dob), zeneszerző, zenetanár (* 1912)
január 20. – Johnny Weissmuller, többszörös olimpiai bajnok úszó, Tarzan megformálója (* 1904)
január 27. – Országh László, nyelvész, szótárszerkesztő (* 1907)
február 9. – Jurij Vlagyimirovics Andropov, szovjet pártfőtitkár (* 1914)
február 21. – Mihail Alekszandrovics Solohov, Nobel-díjas orosz író (* 1905)
március 23. – Csuka Zoltán, vajdasági magyar költő, műfordító (* 1901)
április 8. – Pjotr Leonyidovics Kapica, Nobel-díjas szovjet fizikus (* 1894)
április 20. – Gálcsiki János, magyar színész, szinkronszínész (* 1926)
április 22. – Kerpel-Fronius Ödön orvos, gyermekgyógyász, fiziológus, az MTA tagja (* 1906)
április 24. – Zám Tibor író, tanár, szociográfus (* 1929)
május 1. – Barabás Tibor, író (* 1911)
május 5. – Bozsi Mihály, olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző (* 1911)
május 30. – Deme Gábor, dramaturg, színész (* 1934)
június 1. – Arhip Mihajlovics Ljulka, szovjet gépészmérnök, akadémikus (* 1908)
június 12. – Ferencsik János, karmester (* 1907)
június 21. – Ferencz Károly, olimpiai bronzérmes birkózó (* 1911)
június 25. – Michel Foucault, francia történész, filozófus (* 1926)
június 27. – Hédervári Péter, geológus, amatőrcsillagász, író, újságíró (* 1931)
július 8. – Brassaï (Halász Gyula), fényképész, Párizs fotósa (* 1899)
július 14. – Ernest Tidyman, amerikai író (* 1928)
július 17. – Vén Emil, Munkácsy Mihály-díjas festőművész (* 1902)
augusztus 5. – Richard Burton, brit színész (* 1925)
augusztus 19. – Szabó Zoltán író, falukutató, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság szerzője (* 1912)
augusztus 25. – Viktor Csukarin, szovjet tornász (* 1921)
szeptember 1. – Szőts Endre, geológus, paleontológus (* 1914)
szeptember 9. – Máté Péter, magyar énekes, dalszerző (* 1947)
szeptember 20. – Babos Zoltán magyar vegyészmérnök, élelmezésügyi miniszterhelyettes (* 1920)
szeptember 25. – Dabrónaki Gyula magyar politikus, élelmezésügyi miniszterhelyettes (* 1916)
október 14. – Martin Ryle, Fizikai Nobel-díjas angol kutató (* 1918)
október 15. – Ungvári Lajos, Kossuth-díjas szobrászművész (* 1902)
október 18. – Jon-Erik Hexum, amerikai színész, modell (* 1957)
október 20. – Paul Dirac, Nobel-díjas brit fizikus (* 1902)
október 21. – François Truffaut, francia filmrendező (* 1932)
október 21. – Őze Lajos, Kossuth-díjas magyar színművész (* 1935)
október 30. – Kígyós Sándor, magyar szobrász (* 1943)
október 31. – Indira Gandhi, indiai politikus, miniszterelnök (* 1917)
november 4. – Csik Ferenc, magyar fotóművész (* 1894)
november 9. – Hegedűs Tibor, magyar színész, érdemes művész (* 1898)
november 14. – Győrffy György, magyar színész, szinkronszínész (* 1920)
november 18. – Kucs Béla, Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész (* 1925)
november 22. – Bánhidi László, magyar színész („Matula bácsi”) (* 1906)
november 23. – Apátfalvi Czene János, festőművész (* 1904)
december 13. – Amerigo Tot, (Tóth Imre), magyar származású olasz szobrász (* 1909)
december 14. – Vicente Aleixandre, spanyol Nobel-díjas író (* 1898)
december 24. – Bacskay Zoltán magyar matematikus, egyetemi tanár (* 1905)
december 27. – Kosáryné Réz Lola magyar író, műfordító (* 1892)
december 28. – Sam Peckinpah, amerikai filmrendező (* 1925)

Nobel-díjak

Fizikai	Carlo Rubbia, olasz és Simon van der Meer holland fizikusok
Kémiai	Robert Bruce Merrifield amerikai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Niels Kaj Jerne, dán orvos, Georges J. F. Köhler német biológus és César Milstein argentin származású angol biokémikus
Irodalmi	Jaroslav Seifert, cseh író, újságíró
Béke	Desmond Mpilo Tutu, dél-afrikai pap, politikus
Közgazdasági	Richard Stone, brit közgazdász

Kapcsolódó szócikkek

1984 - George Orwell műve
1984 - Michael Radford filmje

Jegyzetek

↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 157. o.
↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 174. o.
↑ Borus Judit: A Willendorfi Vénusztól a lefagyasztott spermáig. In.: Rubicon. 2010/7. sz., 55. p.
↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 157. o.
↑ Matz 284. o.
↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 174. o.
↑ Reuss András cikke az evangélikus.hu-n^{[halott link]}
↑ Fenomenul Lepa Brena. Diva din Balcani a cântat la Timișoara după aproape 40 ani de la megaconcertul din 1984 VIDEO FOTO (román nyelven). adevarul.ro, 2023. július 17. (Hozzáférés: 2023. október 21.)
↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 174. o.
↑ Keresztes Imre: Kémtörténetek. In.: HVG. XLV. évfolyam, 2023/39. (2307.) szám, 29. oldal, ISSN 1217-9647
↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 174. o.
↑ Világ. Marokkó 33 év után... In.: HVG. 2017/5. szám, 29. oldal, ISSN 1217-9647
↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 157. o.
↑ sports-reference.com Archiválva 2011. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2008. december 22.

Források

↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6

A Wikimédia Commons tartalmaz 1984 témájú médiaállományokat.

[1] Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 157. o.

[2] Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 174. o.

[3] Borus Judit: A Willendorfi Vénusztól a lefagyasztott spermáig. In.: Rubicon. 2010/7. sz., 55. p.

[4] Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 157. o.

[5] Matz 284. o.

[6] Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 174. o.

[7] Reuss András cikke az evangélikus.hu-n^{[halott link]}

[8] Fenomenul Lepa Brena. Diva din Balcani a cântat la Timișoara după aproape 40 ani de la megaconcertul din 1984 VIDEO FOTO (román nyelven). adevarul.ro, 2023. július 17. (Hozzáférés: 2023. október 21.)

[9] Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 174. o.

[10] Keresztes Imre: Kémtörténetek. In.: HVG. XLV. évfolyam, 2023/39. (2307.) szám, 29. oldal, ISSN 1217-9647

[11] Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 174. o.

[12] Világ. Marokkó 33 év után... In.: HVG. 2017/5. szám, 29. oldal, ISSN 1217-9647

[13] Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 157. o.

[14] sports-reference.com Archiválva 2011. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2008. december 22.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]