Ugrás a tartalomhoz

Jaroslav Seifert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jaroslav Seifert
Született1901. szeptember 23.
Žižkov[1][2]
Elhunyt1986. január 10. (84 évesen)
Prága[3][4][5][6][2]
Állampolgárságacsehszlovák[7]
Nemzetiségecseh
HázastársaMarie Seifertová (1928. január 19. – )
Gyermekei
  • Jaroslav Seifert
  • Jana Seifertová
Foglalkozásaszatíraíró, költő
Kitüntetései
  • Tomáš Garrigue Masaryk-rend
  • Čestná medaile T. G. Masaryka
  • Klement Gottwald State Prize
  • Nemzet Művésze (1966. február 21., 1967)[8][6]
  • irodalmi Nobel-díj (1984, 1 650 000 kr)[9][10]

Jaroslav Seifert aláírása
Jaroslav Seifert aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Jaroslav Seifert témájú médiaállományokat.

Jaroslav Seifert sírképe

Jaroslav Seifert (Žižkov, 1901. szeptember 23.Prága, 1986. január 10.) irodalmi Nobel-díjas cseh író, költő.

Prága egyik elővárosában született, középiskolai tanulmányait félbeszakítva újságírónak állt. Első verseskötete 1921-ben jelent meg, amellyel bekerült a csehszlovák művészi élet körforgásába. Fiatalon belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba, több kommunista lapnál és kiadónál dolgozott. Ezekben az időkben a csehszlovák avantgárd egyik vezető egyéniségének számított, az avantgardista Devětsil című folyóirat egyik alapító szerkesztője volt.

1929-ben hat másik társával elhagyta a kommunista pártot, miután az új vezetőségben bolsevik tendenciákat véltek felfedezni. Utána a szociáldemokrata, ill. szakszervezeti sajtó egyik meghatározó embere lett.

1949-ben hagyott fel végleg az újságírással és életét az irodalomnak szentelte. 1968-ig több állami kitüntetésben részesült (1967-ben a Nemzet Művésze lett). 1968 és 1970 között a Csehszlovák, ill. Cseh Írószövetség elnöki tisztségét is betöltötte. Idővel Seifert kikerült az irodalmi elitből, tűrt szerzővé vált. Ez kicsúcsosodott 1977-ben, amikor ő is aláírta a csehszlovák politikai elitet kritizáló Charta ’77-et.

Nemzetközileg utána 1984-ben figyeltek fel rá, amikor megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Egészségi állapota miatt nem tudott Stockholmba utazni, helyette lánya ment ki átvenni a díjat (bár más források szerint a csehszlovák hatóságok nem engedték ki). Hazája sajtójában a díj alacsony visszhangban részesült. Két évvel később Prágában hunyt el. Műveit elsősorban Nagy László és Végh György fordította magyarra.

Egy időben a prágai Arany utcácskában élt.

  • Pestisoszlop
  • Esernyő a Piccadillyről
  • Talán rózsát hozok; vál. Jirí Opelík, ford. Csordás Gábor et al.; Európa, Bp., 1986 (Napjaink költészete)
  1. "www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1984/seifert-bio.html".
  2. 1 2 "Encyklopedie ČSSD" (cseh nyelven). Hozzáférés: 2024. április 10..
  3. Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30..
  4. "abART". Hozzáférés: 2021. április 1..
  5. "Regional Database of the Central Bohemian Research Library in Kladno". Hozzáférés: 2023. június 20..
  6. 1 2 Research Library in Olomouc. "REGO" (cseh nyelven). Hozzáférés: 2024. április 1..
  7. "Evidence zájmových osob StB". Érdeklődésre számot tartó személyek nyilvántartása.
  8. "Čestný titul národní umělec" (PDF) (cseh nyelven). 2015. január 17. Hozzáférés: 2023. november 6..
  9. "www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1984/".
  10. "www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/".