Challenger űrrepülőgép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Challenger
A Challenger első landolása az STS–6 küldetésen
A Challenger első landolása az STS–6 küldetésen
Általános adatok
Orbiter jelzés OV-099
Ország  USA
Pályázat elnyerése 1972. július 26.
Elnevezés HMS Challenger után
Első repülés STS–6
1983. április 4.1983. április 9.
Utolsó repülés STS–51–L
1986. január 28.1986. január 28.
Küldetések száma 10
Űrhajósok 60
Űrben eltöltött idő 62,41 nap
Keringések 995
Megtett távolság 41 527 416 km
Indított űreszközök 10
Helyzet megsemmisült
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Challenger űrrepülőgép témájú médiaállományokat.

A Challenger (NASA Orbiter jelzése: OV-099) a második amerikai űrrepülőgép volt a Columbia után. Az űrrepülőgépet a Rockwell International gyárban építették a kaliforniai Downeyben. Első repülésére 1983 április 4-én került sor, összesen kilenc küldetést teljesített. 1986. január 28-án, az STS–51–L küldetésen fedélzetén hét űrhajóssal, az indítás után 73 másodperccel megsemmisült. A balesetet követően két és fél évig szüneteltették az űrsiklóflotta használatát, az újraindulás 1988-ban folytatódott az STS–26 küldetéssel, amit a Discovery hajtott végre. A Challengert az Endeavour helyettesítette, amit először 1992-ben indítottak útjára. Az Endeavourt tartalék alkatrészekből építették meg.

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Challenger űrrepülőgépet két hajóról nevezték el, az egyik, a HMS Challenger, egy brit naszád volt, a másik egy parancsnoki hajó, a Challenger Expedition, ami úttörő globális expedíciókat végzett 1872 és 1876 között. Az Apollo–17 holdkompját szintén Challengernek neveztek el, amely leszállt a Holdon 1972-ben

Repülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983 áprilisában hajtotta végre az első repülését. A Challenger hamar igáslovává vált a NASA űrrepülőgép-flottájának: 1983 és 1985 között több küldetést hajtott végre, mint a Columbia. A Challenger 85%-át repülte a Space Shuttle küldetéseknek. Eközben csatlakozott az űrrepülőgép-flottához a Discovery és az Atlantis. A Challenger maradt a túlzott használatra, amellyel három küldetést repültek évenként 1983 és 1985 között.

A Challenger űrrepülése alatt repült az első amerikai nő, az első afro-amerikai nő és az első kanadai űrhajós. Három Spacelab-küldetést végzett el, az első éjszakai indítást valamint az első éjszakai landolást. A Challenger volt az első űrsikló, amely küldetés közben egy baleset során megsemmisült. Az összegyűjtött roncsokat a Cape Canaveral-i légierő-állomáson tárolják, később további törmelékdarabokat a floridai tengerparton is találtak.

Repülések: STS–6, STS–7, STS–8, STS–41–B, STS–41–C, STS–41–G, STS–51–B, STS–51–F, STS–61–A, STS–51–L

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]