Aczél György (orvos)

Aczél György
Született	1923. február 18. Debrecen
Elhunyt	1984. január 8. (60 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Aczél Klára
Foglalkozása	orvos politikus
Tisztsége	miniszterhelyettes (1974. március 15. – 1978. szeptember)
Iskolái	Debreceni Tudományegyetem (–1946)
Sablon • Wikidata • Segítség

Aczél György (Debrecen, 1923. február 18. – Budapest, 1984. január 8., más adat szerint január 9.) magyar szemész, katonaorvos, egészségügyi miniszterhelyettes.

Élete

Aczél (Adler) Jenő (1889–1968) ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács titkára és Weisz Ilona (1895–1975) házasságából született Debrecenben, 1923. február 18-án, két lánytestvér után a szülők egyetlen fiaként. Középiskolai tanulmányait a kegyes tanítórend debreceni Szent József Gimnáziumában folytatta, Rassovszky Kálmán osztályában (egyik gimnáziumi osztálytársa Kettesy Tibor, Kettesy Aladár neves szemészprofesszor fia volt), ott is érettségizett 1941-ben.

Középiskolai tanulmányait követően a szülővárosa orvosi egyetemének hallgatója lett, ám közben a Gestapo 1944-ben internálta, majd Németországba deportálták; csak 1945 júniusában tért vissza. Egyetemi tanulmányait 1946-ban fejezte be; általános orvosi diplomája mellé 1949-ben szemészeti, 1970-ben pedig repülőorvosi szakképesítést is szerzett, illetve a kettő között, 1964-ben megszerezte az orvostudományok kandidátusa tudományos fokozatot is.

Diplomázása után néhány éven át – 1949-ig – a debreceni egyetem szemészeti klinikáján dolgozott mint aspiráns, Kettesy Aladár gyakornoka. Ezt követően katonaorvosi megbízást kapott, előbb mint tudományos intézeti szakfőorvos, 1955 januárjától pedig mint a Katonai Repülő Kórház szemészeti osztályának főorvosa. 1957 áprilisában mint tartalékos alezredes szerelt le, a következő időszakban a Gyáli úti Kórház szemészeti osztályának vezetője lett, illetve 1959-től 1965-ig a kórház igazgatóhelyettese is volt.

1965. július 1-jével az Egészségügyi Minisztériumba helyezték át, ahol előbb a gyógyító-megelőző ellátás főosztály vezetőjeként dolgozott, majd 1973 januárjától csoportfőnöki megbízatást kapott. 1974. március 15-én kinevezték egészségügyi miniszterhelyettesnek, beosztásából 1978 szeptemberében mentették fel, ami után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Szervezési Intézet tanszékvezető tanára lett. 1984. január 8-án, más adat szerint január 9-én hunyt el Budapesten.

Társadalmi szerepvállalásai

Még egyetemistaként lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba, később a pártrendszer átalakulásait követve az MDP, majd az MSZMP tagja lett. Szintén korán, 1946-ban lett tagja az Orvos–Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének; 1960-tól 1965-ig a szakszervezet belső politikai munkatársa is volt. 1953-ban elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet, majd a következő években egy három éves szakosított filozófiai tanfolyamot és a Politikai Főiskola három hónapos vezetői tanfolyamát is.

1951–1959 között a Magyar Szemorvos Társaság választmányi tagja, ugyancsak 1951-től az Élettani–Optikai Bizottság titkára, 1972–1984 között vezetőségi tagja, illetve 1982-től a vezetőség örökös tiszteletbeli tagja volt. Elnöke volt a Magyar Kórházszövetségnek és alelnöke a Nemzetközi Kórházszövetség Tanácsának. A Szemészet című folyóirat szerkesztőbizottságának is tagja volt 1957 és 1971 között.

Tudományos munkássága

Kutatói pályafutásának kezdetén főleg a repülés fiziológiai kérdéseivel, élettani optikával foglalkozott, érdeklődése később a szemészeti műtéttan speciális kérdései – mint például a színlátástan, illetve a mélységlátás –, később pedig egészségügyi szervezési kérdések felé fordult. Jelentős a szemhéjplasztikai tevékenysége, valamint új látóélesség- és mélységlátás-vizsgáló műszert is szerkesztett. 1965 után jelentős szerepet játszott az új egészségügyi törvény előkészítésében.

Magánélete

Kétszer házasodott, először 1944. május 17-én Lobstein Eszterrel, Lobstein Béla fakereskedő és Hegedűs Katalin leányával; e házassága néhány év utá válással végződött. Ezt követően 1949. december 19-én Bujdos Magdolna Mária nagymihályi születésű védőnővel kötött új házasságot; közös gyermekük, Aczél Klára (1951–) ugyancsak orvosi diplomát szerzett, és a Budapesti Honvéd Kórház szemészeti osztályának osztályvezető főorvosa lett.

Díjai, elismerései

• Érdemes orvos (1954)
• Kiváló orvos (1969)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1975)

Főbb művei

Önálló kiadványok

• A szem a repülésben. (Repülőorvosi segédletek. II. Budapest, 1951)
• A színtévesztés elmélete és gyakorlata. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1963)
• A progresszív betegellátás és fokozatai. Az intenzív betegellátás helye a progresszív betegellátási rendszerben. (Az intenzív betegellátás elmélete és gyakorlata. Szerk. Varga Péter et al. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1977)
• Társadalomorvostan és egészségügyi szervezés. I–II. kötet. Egyetemi jegyzet, Károlyi Györggyel. (Budapest, 1983., új kiad. I–III. köt, 1986 és 1989).

Cikkek, tanulmányok

• A normális trichromasia változatai. (Szemészet, 1951. 4.)
• A színérzésről és gyakorlati jelentőségéről. (Honvédorvos, 1951. 7.)
• Magyar phorométer. Galla Emillel. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
• Új típusú látásélesség-vizsgáló készülék dissimulatio leleplezésére. Galla Emillel. (Katonaorvosi Szemle, 1955. 12.)
• A Kettesy-féle öregkori entropium-ellenes műtétről. (Honvédorvos, 1957. 1-2.)
• Phorometriás vizsgálattal szerzett tapasztalataink. (Szemészet, 1957. 2.)
• Zonulolysis enzymatica műtéttel szerzett tapasztalataink. (Szemészet, 1960. 1.)
• A mélységlátás és a szemizomegyensúly összefüggéseiről. – A neuritis n. optici és a sclerosis multiplex egyes összefüggéseiről. Szák Jánossal. (A Gyáli úti Kórház jubileumi évkönyve. Szerk. is. Szák Jánossal és Vánkos Józseffel. Bp., 1960)
• Új módszer a pseudoisochromaticus táblák szűrőképességének meghatározására és a vizsgálatok értékelésére. (Szemészet, 1961. 3.)
• Adatok a színérzésvizsgálat problémájához. – Újtípusú mélységlátás-vizsgáló készülék. Galla Emillel. (Honvédorvos, 1962. 1.)
• Az egészségügyi intézmények időszerű munkaszervezési feladatai. Gerő Andornéval és Soós Lajossal. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1964. 1.)
• A kórházhálózat távlati fejlesztésének alapvető szakmai kérdései. (Magyar Építőipar, 1966. 9. és Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1966. 3.)
• A távlati egészségügyi szakemberszükséglet tervezésének néhány problémája. (Népegészségügy, 1967. 2.)
• Az egészségügy harmadik ötéves tervének feladatai és az új gazdasági mechanizmus megvalósítása. Császár Ferenccel és Cserba Lászlóval. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1967. 2.)
• A gyógyító-megelőző ellátás 25 éves fejlődése. (Népegészségügy, 1970. 2.)
• Kórház-rendelőintézeti egység egyes szervezési kérdései. (Népegészségügy, 1970. 3.)
• A betegellátás korszerűsítésének szervezési feladataiból. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1972. 1.)
• Emberség, munka, nevelés. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1980)
• A progresszív betegellátás helyzete és továbbfejlesztésének feladatai Magyarországon. Többekkel. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1980. 1.)
• A kórház-rendelőintézeti egység terén elért eredmények. Mányi Gézával és Najzer Alajossal. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1984. 2.)

Források

• Aczél György oldala a Történelmi Tár online adatbázisában; hozzáférés: 2023. május 20.
• Aczél György oldala a Névpont.hu online adatbázisában; hozzáférés: 2023. május 20.