Otar Davidovics Ioszeliani
| Otar Ioszeliani | |
 | |
| Született |
ოთარ იოსელიანი 1934. február 2. (89 éves) Tbiliszi,  Szovjetunió |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | grúz |
| Foglalkozása | filmrendező |
| Tisztsége | elnök (2000–, La Fémis) |
| Iskolái | Moszkvai Filmművészeti Főiskola (ВГИК)[2] |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otar Ioszeliani témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Otar Ioszeliani (Joszeliani, Iosseliani, grúzul ოთარ იოსელიანი) (Tbiliszi, 1934. február 2. –) grúz–francia filmrendező.
A grúz főváros zenei főiskolája után Moszkvában fizikát és matematikát tanult, majd beiratkozott a szovjet főváros filmművészeti főiskolájára (VGIK), melyet 1965-ben végzett el. Rövidfilmek után első játékfilmjével (Lombhullás – Lisztopad, 1967) nemzetközi kritikai sikert aratott. A film naiv és kesernyés humora egybecsengett az akkor zenitjén levő „cseh újhullám” hangvételével (egyébként az épp Joszeliani, Danyelija és mások néhány korai művével ismertté vált grúz film sajátos humora általában is sok rokonságot mutat a cseh humorral.) Minden filmjét lassú ritmusú, halk, pasztell-humor jellemzi, nem a cselekmény és a fordulatok fontosak benne, és mindig epizód-szerkezetűek. Jó néhány hőse elvágyódik, vagy elmenekül az ipari társadalomból.
Joszeliani a nyolcvanas évek elején Párizsban telepedett le, innen kezdve – egy dokumentum kivételével – csak francia nyelvű játékfilmeket készít, francia produkcióban. Életművének nagyobbik része a francia filmtörténethez tartozik. Mégis, műveinek grúz szemléletű formai és tartalmi jegyei sohasem változtak meg, és a francia filmművészetben – talán Jean Vigo, s részben Jacques Tati alkotásaitól eltekintve – nincsen művészi rokona és előzménye.
Filmek[szerkesztés]
- 1958: Акварель (Akvarell) (tévéfilm)
- 1959: Sapovnela (Dal egy megtalálhatatlan virágról)
- 1962: Aprili (Április)
- 1964: Tudzhi (Olvasztás)
- 1967: Lombhullás (oroszul: Lisztopad; grúzul: Giorgobistve)
- 1969: Dzveli qartuli simgera (Régi grúz ének)
- 1970: Élt egyszer egy énekes-rigó (Iko shashvi mgalobeli)
- 1975: Pasztorál (Pastorali)
- 1982: Lettre d'un cinéaste (Egy filmrendező levele) (tévéfilm)
- 1983: Sept pièces pour cinéma noir et blanc (Hét filmdarab fekete-fehérben)
- 1983: Euzkadi été 1982
- 1984: A Hold kegyeltjei (Les favoris de la lune)
- 1988: Et la lumière fut (És lőn világosság)
- 1992: Lepkevadászat (La Chasse aux papillons)
- 1994: Seule, Georgie (Egyedül, Grúzia)
- 1996: Brigantik (VII. fejezet) (Brigands, chapitre VII)
- 1999: Agyő, édes otthon (Adieu, plancher des vaches!)
- 2002: Hétfő reggel (Lundi matin)
- 2006: Jardins en automne (Őszi kertek)
- 2010: Chantrapas
- 2015: Chant d'hiver (Téli dal)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://cineuropa.org/fr/newsdetail/297030/, 2022. július 2.
- ↑ Всероссийский государственный институт кинематографии имени С. А. Герасимова
- ↑ https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1999.74.0.html, https://web.archive.org/web/20190330120507/https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1999.74.0.html, 2019. december 13.
Külső hivatkozás[szerkesztés]
- Otar Ioszeliani az Internet Movie Database oldalain
Irodalom[szerkesztés]
Stőhr Loránt: Pillangó a lepkeháló árnyékában – Otar Joszeliani (In: Filmrendezőportrék. Osiris Kiadó, Bp., 2003.) ISBN 963 389 395X
