Káldy Zoltán (evangélikus lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Káldy Zoltán
A Déli evangélikus egyházkerület püspöke
Született 1919. március 29.
Iharosberény
Elhunyt 1987. május 17. (68 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Felekezet evangélikus kereszténység
Püspökségi ideje
1958 – 1987
Előző püspök
Következő püspök
Ordass Lajos
Harmati Béla

Dr. Káldy Zoltán (Iharosberény, 1919. március 29.Budapest, 1987. május 17.[1]) magyar evangélikus lelkész, esperes, déli egyházkerület püspöke, majd az egyház országos püspök-elnöke; a Lutheránus Világszövetség elnöke; országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

1919-ben született Káldy József iharosberényi evangélikus lelkész gyermekeként.[1] Gimnáziumi tanulmányait a soproni evangélikus líceumban végezte,[1] majd 1937-1941 között ugyancsak Sopronban tanult az evangélikus teológiai karon. 1941-ben Kapi Béla püspök szentelte lelkésszé, majd a pécsi gyülekezetbe küldte, mint segédlelkész, 1945-58 között pedig lelkész volt.[1] De emellett mintegy 70 gyülekezetben tartott nagy hatású evangélizációkat.[1] 1954-1958 között a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperese is volt.[1] 1958-ban, Ordass Lajos 2. félreállítása után, habár egyetlen jelöltként, de az elődjével ellentétben legalább megválasztották a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökévé.[1] Ezzel, az elődjéhez hasonlóan, a budapesti Deák téri gyülekezet lelkészévé is vált. Egészen 1987-es haláláig állt az egyházkerület élén, elnöktársai Darvas József majd Szent-Ivány Ödön egyházkerületi felügyelők voltak. 1967-ben az egyház püspök-elnöke lett. A Keresztyén Békekonferencia alapító tagja (1958). 1963-tól a Magyarok Világszövetsége elnökségi, 1965-től a Béke Világtanács tagja volt. 1971-től a főváros XVII. kerületének 3 cikluson át országgyűlési képviselője volt. 1975-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja volt.

Személyéhez kötődik az 1984-es lutheránus világgyűlés Budapestre hozása, ahol egyúttal a Lutheránus Világszövetség elnökévé választották, és az 1987-es haláláig töltötte be ezt a tisztségét.[1] E legmagasabb nemzetközi lutheránus választott tisztséget őt megelőzően sem és halála óta sem töltötte be magyar lelkész. 1985-ben a Magyar Népköztársaság rubintokkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki.

Püspöki és vezetői életművéhez kötődik a „diakóniai teológia”, az evangélikus egyházi törvénykönyv megújítása, agenda és énekeskönyv. A pozsonyi, debreceni és kolozsvári teológiai akadémiák díszdoktorukká avatták.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 365. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés]