Schulek Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schulek Tibor
Schulek Tibor 1966-ban
Schulek Tibor 1966-ban
Született1904. február 3.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1989. május 14. (85 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaMajoross Edit
(1908–1993) 1932.
GyermekeiVilma (1933–)
Mátyás (1935–2018)
Gáspár (1937–)
Sarolt (1939–)
Kata (1941–)
Ágoston (1943–2011)
János (1947-)
Edit (1950–)
SzüleiSchulek János (1872–1948)
Gerok Lujza (1877–1908) Stuttgart, 1902.
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • evangélikus lelkész
Tisztségeesperes
Sablon • Wikidata • Segítség

Schulek Tibor (Budapest, 1904. február 3. – Budapest, 1989. május 14.) magyar evangélikus lelkész, esperes, irodalomtörténész.

Életpályája[szerkesztés]

1913–1918 között a herrnhuti testvérek Nieskyben (Németország) lévő pedagógiumában tanult. 1918–1920 között Rimaszombaton, 1920–1922 között Budapesten tanult tovább; 1922-ben érettségizett. 1922–1924 között Budapesten, 1924–1925 között Sopronban, 1925–1926 között Lipcsében hallgatott teológiát. Ezzel párhuzamosan az ELTE BTK-n tanult, magyar-német-angol szakos tanári vizsgát tett.

1926–1927 között Nieskyben nevelőtanárként dolgozott. 1927-ben tanulmányutat tett Angliában és Walesben. 1927-1930 között a Magyar Evangéliumi Diákszövetség MEKDSZ titkára. 1928-ban a soproni evangélikus teológián lelkészi oklevelet nyert. 1934-től a Keresztyén Igazság folyóirat egyik szerkesztője. 1938-ban Pécsett teológiai doktorrá avatták. 1940-ben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja lett. 1930-1948 között hivatásos tábori lelkész. 1941-ig a műszaki tisztképző Ludovika-II. Akadémián lelkész és nyelvtanár, majd a kassai VIII. hadtesthez osztották be. Hat ízben vezényelték kivonuló csapathoz, így 1943 januárban a doni szovjet áttörésben felőrölt 2. magyar hadsereghez, ahol hadsereg-lelkészként a maradék csapat újjászervezésében szolgált fél évet.

1945 elején a kassai hadtest-törzset is nyugatra vonták, és ő Pozsonyban vészelte át szovjet hadsereg bevonulását. Májusban tehervonaton papi öltözékben jutott el Győrbe, magával vitte a „Régi magyar istenes énekek” friss kéziratát, benne a pozsonyi evangélikusok által elkészíttetett kotta kliséket. A győri evangélikusok még 1945-ben kiadták. Debrecenben találkozott Kassáról gyalog kiutasított (Beneš dekrétum) feleségével és 6 gyermekével. Házuk-otthonuk odaveszett. 1948 és 1963 között a kicsiny komáromi evangélikus gyülekezet lelkipásztora. 1950-1953 között a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye esperes volt. 1956 őszén aktív szerepet vállalt a magyarországi evangélikus egyház megújításában.

1962. augusztus 27-én Káldy püspök kezdeményezésére lelkészi szolgálatát felfüggesztették, egy lelkészgyűlésen elmondott, egyházi és társadalmi kérdésekre vonatkozó állásfoglalása miatt. Az egyházi bíróság állásvesztésre ítélte 1963. január 1-ével. Az ítélet semmisnek nyilvánításával csak 1988 decemberében rehabilitálták. Lelkészi állásából való eltávolítása után a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete Humanizmus és Reformáció Kutatócsoport munkatársa volt. A régi magyar irodalommal, az imádságok és énekek témakörével kapcsolatos cikkei, tanulmányai hazai és külföldi, egyházi és tudományos folyóiratokban jelentek meg. Visegrádon temették el.

Családja[szerkesztés]

Schulek Frigyes (1841–1919) unokája. Édesapja Schulek János (1872–1948) műépítész és Luise Emilie Julie Gerok (1877–1906) csellóművész voltak. 1932. május 26-án házasságot kötött Majoross Edittel (1908-1993). Nyolc gyermekük született: Vilma (1933-?), Mátyás (1935-2018), Gáspár (1937-?), Sarolt (1939-?), Kata (1941-?), Schulek Ágoston (1943–2011) atléta, János (1947-?), Edit (1950-?).

Thurnayné Schulek Vilma könyve Édesapánk, Dr. Schulek Tibor. Egy evangélikus lelkész küzdelmes élete és munkássága a 20. századi Magyarországon címmel 2005-ben jelent meg és fényképeket tartalmaz Schulek Tiborról és családjáról, valamint őseiről.[3]

Művei[szerkesztés]

  • Kurzer Abriß der Geschichte des ungarischen Kirchengesangbuchs und des Standes hymnologischer Forschung in Ungarn. -- A magyar egyházi énekeskönyv történetének és a himnológiai kutatás magyarországi állásának rövid vázlata – Megjelent: Jahrbuch für Liturgik und Hymnologie (Kassel) 1969, 130-140.
  • Bornemisza Péter egyházépítő, egyházszervező és egyházvédő tevékenysége; Baross Ny., Győr, 1938
  • Bornemissza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből; Keresztyén Igazság, Sopron–Bp.–Győr, 1939 (A Keresztyén Igazság könyvtára)
  • Régi magyar imádságok (Győr, 1941)
  • Tükördarabok a Schulek-család múltjából. 1. A XIX. század nemzetiségi válsága egy felvidéki család sorsában; Wiko Ny., Kassa, 1943
  • Régi Magyar Istenes Énekek (Sulyok Imrével, Győr, 1945)
  • Cantate! Énekeljetek! (szerkesztő, Győr, 1950)
  • A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek, Várad, 1566 (tanulmány, Budapest, 1975)
  • Megkésett emlékezés az erdélyi magyar evangélikus egyház száz év előtti megalakulásáról (Diakozia, 1989. 1. sz.)
  • Magyar evangélikusok Romániában (Diakonia, 1989. 2. sz.)

Emlékezete[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Schulek Tibor egyenes ágú ősei: Schulek család (felvidéki)
  • Schulek családfa. A Schulek család fényképei.[4]
  • Schulek Tibor. Köztemető. Visegrád. Evangélikus lelkész, esperes, irodalomtörténész. Schulek Ágoston Frigyes unokája, Schulek Ágoston édesapja. NEMZETI PANTEON ALAPÍTVÁNY. SÍREMLÉK ADATBÁZIS.[5]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Botta István: Dr. Schulek Tibor 1904-1989 (Keresztyén Igazság, 1989. 3. sz.)
  • Herényi István: Az evangélikus egyház az egyháztörténet tükrében 1945-1990 (Velem, 1991)
  • Borovi József: A magyar tábori lelkészet története. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1992.
  • Kecskés László: Komárom irodalmi élete. Tatabánya, Komárom Megyei Tanács VB, Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága, 1979.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
  • Édesapánk, dr. Schulek Tibor. Egy evangélikus lelkész küzdelmes élete és munkássága a 20. századi Magyarországon; összeáll. Thurnay Béláné Schulek Vilma; Ordass Lajos Baráti Kör, Bp., 2006

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13640.htm, Schulek Tibor, 2017. október 9.
  2. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  3. ↑ Schulek Vilma: Édesapánk, Dr. Schulek Tibor
  4. ↑ Kezdőoldal. markosfalvi-sipos-csaladfa.freewb.hu. (Hozzáférés: 2020. október 27.)
  5. ↑ Síremlék adatbázis – Nemzeti Panteon Alapítvány (magyar nyelven). [2020. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
  6. ↑ Schulek Tibor | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schulek_Tibor&oldid=26818618”