Laura Branigan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laura Branigan
Életrajzi adatok
Született 1952. július 3.
Brewster, New York, USA
Elhunyt 2004. augusztus 26. (52 évesen)[1]
East Quogue, New York, USA
Iskolái American Academy of Dramatic Arts (–1972)
Pályafutás
Műfajok Pop-rock, disco, Dance, Elektronikus
Hangszer énekhang
Hang mezzoszoprán
Tevékenység
Kiadók Atlantic Records

Laura Branigan weboldala

Laura Ann Branigan (Brewster, New York, 1952. július 3.East Quogue, New York, 2004. augusztus 26.) amerikai énekesnő, dalszöveg író, színésznő. 1982-ben vált ismertté Gloria című dalával, mely az U.S. Billboard Hot 100-as listáján 36 hétig volt fenn, és ami eredetileg egy olasz énekes, Umberto Tozzi dala volt. 1984-ben a Self Control című dala is ismert lett világszerte, mely platina lemez lett. Több mozi és televízió film zenéjében is közreműködött beleértve a Grammy díjas Flashdance-t és a Ghoustbusters (Szellemirtók) filmeket.

2004-ben, 52 évesen, agyértágulat okozta agyvérzésben (aneurizma ruptura) halt meg otthon álmában.

Élete és pályafutása[szerkesztés]

Kathleen O'Hare Branigan és James Branigan ötgyerekes családjuk negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot Brewster nevű fauban.

Anyai ágon ír származású. Iskolai tanulmányai után pincérkedett. 1972-ben találkozott Walker Daniels akusztikus gitárossal és a jövendő feleségével Sharon Storm-mal valamint a szintén akusztikus gitárossal Chris Van Cleave-vel, akikkel megalkották a Meadow nevű folk-rock bandát. 1973-ban csatlakozott hozzájuk Bob Valdez basszusgitáros. The Friend Ship néven kiadták debütáló albumukat. A támogatás hiánya miatt nem jelent meg több albumuk. A banda feloszlott miután Walker Daniels öngyilkos lett. Branigan nem szivesen nyilatkozott a Meadow beli közreműködéséről.

A Meadow felbomlása utáni években Branigan különböző helyeken dolgozott, többek között Leonard Cohen háttér énekese is volt 1976-os európai turnéján. 1978 decemberében feleségül ment egy bizonyos Larry Ross Kruteck nevű ügyvédhez, akivel egy évvel korábban Manhattan-ben egy partin ismerkedett meg.

1979-ben találkozott az Európából hazatérő Sid Bernstein nevű menedzserrel, és Branigan aláírt egy szerződést az Atlantic Records-zal.

A hang ereje és színe sokáig megnehezítette a karrierjét, jó néhány évbe telt, mire pop énekesnek kategórizálták. 9 dalos debütáló albuma "Branigan" címmel 1982 márciusában jelent meg. Igazi sikerét Umberto Tozzi 1979-ben felvett, több európai országban sikeres olasz szerelmes dalának a "Gloria"-nak a Tozzi saját rendezőjével, Greg Mathiesonnal átdolgozása után lett. A dal így frissítve, amit Branigan "amerikai kick" -nek nevezett, megfelelt az új angol szövegnek. Az amerikai rádióállomások kezdetben nem voltak elragadtatva a "Gloria" -tól, de miután a diszkók játszani kezdték, végül beadták a derekukat, így az 1980-as évek egyik legnagyobb slágere lett. Az album aranyalbum lett, és a kislemez végül platina lett (több mint kétmillió példányt adtak el az USA-ban). Karrierje csúcsán Branigan színésznői pályára is lépett. Szerepelt a "Egy Amerikai lány Berlinben" c. filmben illetve a Knight Riderben. A Dr Pepper, a Coca-Cola és a Chrysler termékeinek televíziós és rádiós kampányaiban is énekelt. Az 1984-es évben az európai szintpop korszak csúcsára a "Self Control" c. dalával került fel.

Branigan olyan hírességekkel dolgozott együtt, mint Toto, Harold Faltermeyer, Doane Perry dobos a Jethro Tull-ból, Joe Esposito, stb. 1984-ben Branigan élő bemutatóját kétszer rögzítették egy rádióműsorban és egy koncert videóban.

Branigant az 1985-ös American Music Awards díjra jelölték a legnépszerűbb pop/rock énekesnő kategóriában, amelyet végül Cyndi Lauper nyert el.

Albumai[szerkesztés]

  • Branigan – 1982
  • Branigan 2 – 1983
  • Self Control – 1984
  • Hold me – 1985
  • Touch – 1987
  • Laura Branigan – 1990
  • Over my heart – 1993
  • The best of Branigan – 1995
  • The Essentials: Laura Branigan – 2002

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Richard Johnson. „Laura Branigan was 52, not 47, when she died”, pagesix.com, 2015. augusztus 24. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 14.) (angol nyelvű) 

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap