Piros gyűszűvirág
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Digitalis purpurea L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Piros gyűszűvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Piros gyűszűvirág témájú médiaállományokat és Piros gyűszűvirág témájú kategóriát. |
A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó, erdei irtásokon, sík és hegyvidéken előforduló növényfaj. Európa legnagyobb részén megtalálható, az északi részek kivételével. Magyarországon vadon nem fordul elő, azonban kertekben dísznövényként használják. Minden része mérgező.
Jellemzői[szerkesztés]
A piros gyűszűvirág kétéves növény, az első évben fejlődnek ki a levelei, a második évben alakul ki a virágos hajtása. Az egész növényt finom szőrök borítják. Szára 50–70 cm magas, egyenes. Levelei durvák, lándzsa alakúak, 20–40 cm hosszúak, nyelük szárnyas. Virágai 3–4 cm hosszúak, lecsüngőek és harang alakúak, a pártatoroknál sötét foltok láthatóak. Virágai a hajtáson azonos oldalon alkotnak fürtöt. Termése toktermés, tojásdad alakú, 1,5 cm hosszú, fekete színű.
Felhasználás[szerkesztés]
Az orvoslásban a növény szárított leveleiből kinyert digitoxint alkalmazzák, szívelégtelenség kezelésére. A hatásos és mérgező dózis között kicsi a különbség, ezért digitoxin alkalmazásakor szigorúan követni kell az orvos utasításait, a növény háziszerként nem használható. A mérgezés főbb tünetei: lassú szívfrekvencia (de később szapora szívverést is okozhat), hányinger, hányás, látási zavarok. Halált okozhat.
A növény tartalmaz egy digoxigenin nevű szteroidot is, melyet jelölőanyagként (főként nukleinsavak jelölésére) használnak a molekuláris biológiai kutatásokban.
A piros gyűszűvirágot dísznövényként is termesztik.
Hasonló vagy rokon fajok[szerkesztés]
- Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
- Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)
- Kisvirágú gyűszűvirág (Digitalis lutea)
- Sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora)
Védettsége[szerkesztés]
Magyarországon nem védett.
Képek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Pamela Forey, Cecilia Fitzsimons: Vadvirágok. Budapest, 1993
- Rápóti J., Romváry V.: Gyógyító növények. 6. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1980. ISBN 963-240-856-X
- Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna (szerk.): Farmakológia és farmakoterápia I. Farmakológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-226-137-9
