Sárga gyűszűvirág

Sárga gyűszűvirág
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asterids Csoport: Euasterids I Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Útifűfélék (Plantaginaceae) Nemzetség: Digitalis Faj: D. grandiflora
Tudományos név
Digitalis grandiflora Mill.

A sárga gyűszűvirág vagy nagyvirágú gyűszűvirág (Digitalis grandiflora vagy Digitalis ambigua) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó növényfaj.

Élőhelye

Tölgyesek; kiritkult erdők, vágások, erdőszegélyek. Inkább meszes v. kevéssé savanyú talajon.

Elterjedése

Közép-Európa, valamint Nyugat-Európa nagy része. Magyarországon (elsősorban az Északi-középhegységben) gyakori.

Jellemzői

40–100 cm magas évelő.

• Szára mirigyesen szőrös.
• Levelei szórt állásúak, lándzsásak. Szélük kissé fűrészes, színükön fényesek, élénkzöldek, fonákukon az erek pelyhesek.
• Virágzata egy oldalra néző virágokból kialakult fürt. A virágok 3–4 cm-esek, gyűszű alakúak, világossárgák, belül barna foltokkal, erekkel.

Mérgező!

Felhasználása

Kivonatából szívgyógyszert készítenek.

Virágzása

május-szeptember

Hasonló vagy rokon fajok

• Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
• Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)
• Kisvirágú gyűszűvirág (Digitalis lutea)
• Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)

Védettsége

Magyarországon nem védett.

Felhasznált irodalom

• Természetkalauz – Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998, ISBN 963 548 672 3)
• szerk.: Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494 
• Dr Jávorka Sándor-Dr. Csapody Vera: Erdő mező virágai (Mezőgazdasági Kiadó, 1972)
• Priszter Szaniszló: Növényneveink (Mezőgazda Kiadó, 1999)