Közönséges kutyabenge
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Frangula alnus Mill. |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges kutyabenge témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kutyabenge témájú médiaállományokat. |
A közönséges kutyabenge (Frangula alnus, korábban Rhamnus frangula) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó faj. Népies nevei: Büdös cseresznye, büdös kökény, büdös fa, ebsefa, harasztfa, kutyafa, puskaporfa, festőkökény, varjúbingó.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A közönséges kutyabenge csaknem egész Európa területén őshonos; ezenkívül Észak-Afrikában és Szibérián keresztül Nyugat-Kínában is megtalálható. Észak-Amerika keleti részére is betelepítették.[1][2][3][4][5]
Alfajai [szerkesztés]
- Frangula alnus subsp. alnus
- Frangula alnus subsp. pontica
Megjelenése [szerkesztés]
Tövistelen, 1 - 3 méter magas, lazán ágas cserje vagy bokorfa, sima kéreggel, csaknem vízszintesen elálló és ritkásan leveles ágakkal, melyek könnyen törnek. A kéreg fiatal korban zöld, később szürkésbarna, hosszú, keresztben álló szürkésfehér paraszemölcsökkel. A rügyek szőrösek, a rügypikkelyek hiányoznak. A levelek szórt állásúak, széles elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, mintegy 2 - 7 centiméter hosszúak és 5 centiméter szélesek, olykor kisebbek. Csúcsuk röviden kihegyezett vagy levágott, szélük ép és gyengén hullámos, rajtuk a levél széle felé erősen előrehajló 7 - 9 érpár különösen szembetűnik.
Életmódja [szerkesztés]
Napfényes lomberdőkben, nyirkos cserjésekben, folyóvizek mellett, lápokon fordul elő, a sík vidékektől a középhegységekig, nyirkos, mészben szegény vályogtalajokon.
A növény virágai magányosak vagy csomókba tömörülnek. Hímnős virágait rovarok porozzák be. Május–július között nyílik.
Ismertebb rovarkártevői Magyarországon:
- bengeboglárka (Celastrina argiolus),
- benge darázscincér (Clytus rhamni),
Gyógyhatásai [szerkesztés]
Kérge tea vagy kivonat formájában hashajtóhatású. Gyakori alkotórésze az étvágyjavító, emésztésserkentő, epe- és májbántalmak elleni teakeverékeknek. Elhízás, felfúvódás elleni teakeverékekben is megtalálható. Érelmeszesedés, magas vérnyomás, menstruációs zavarok esetén is használják. A bengekérget hashajtó és kolagóg (epehajtó), féregűző szerként használják fel. Huzamos fogyasztása nem ajánlott, mert mellékhatásként izgatja a beleket, és székrekedést is okozhat. A friss kéreg MÉRGEZŐ! hatású, csak egy esztendei szárítás után szabad felhasználni.
Képek [szerkesztés]
-
A növény virággal
-
A növény gyümölccsel
-
Levelek és termések
-
Levél, felülről
-
Levél, alulról
-
Virágok
-
Éretlen termések,
-
Részben érett termések
-
Érett termések
-
Magok
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Rushforth, K. (1999). Trees of Britain and Europe. Collins ISBN 0-00-220013-9.
- ↑ Flora Europaea: Frangula alnus
- ↑ Den virtuella floran: Frangula alnus (in Swedish, with detailed maps)
- ↑ Stace, C., et al. Interactive Flora of NW Europe: Frangula alnus
- ↑ Flora of China: Rhamnus frangula
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek, Black and White Kiadó, 2002 ISBN:9639452149
