Ugrás a tartalomhoz

Nagylevelű hárs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tilia platyphylla szócikkből átirányítva)
Nagylevelű hárs
Németország legöregebb (mintegy 1200 éves) fája, a Bad Hersfeldhez közeli Schenklengsfeldben álló nagylevelű hárs
Németország legöregebb (mintegy 1200 éves) fája, a Bad Hersfeldhez közeli Schenklengsfeldben álló nagylevelű hárs
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Hársfaformák (Tilioideae)
Nemzetség: Hárs (Tilia)
Faj: T. platyphyllos
Tudományos név
Tilia platyphyllos
Scop.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagylevelű hárs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylevelű hárs témájú médiaállományokat és Nagylevelű hárs témájú kategóriát.

Mátyás király hársfája Bajmócon

A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja. Egy idős példánya a ötvöskónyi hárs.[1]

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Főképpen Közép- és Dél-Európában elterjedt faj. A Kárpát-medencében jellegzetesen elegyfa, amely főleg gyertyános-tölgyesekben és ártéri ligeterdőkben gyakori. Domináns fajjá (a magas kőrissel közösen) csak a sziklai és törmeléklejtő-erdőkben:

válik.

Megjelenése

[szerkesztés]

30–40 m magasra nő. Koronája fiatal korában szép kúpos, később boltozatosan magasra tör. Sudara szétágazik, ágai meredeken felfelé állnak, de a korona alsó részén a fa idős korában lehajlanak. Finom repedésekkel és hosszanti barázdákkal tarkított kérge sötétszürke vagy fakóbarna. Zöldespiros vesszői a hajtáscsúcs közelében ritkásan bársonyosan szőrösek; a szőrzet idővel lekopik.

A szinte talaj nélküli törmeléklejtőkön nemcsak szétterpeszkedő, a felszínen kígyózó gyökerei tartják meg, hanem lehajló ágai is meggyökeresednek és ágtörzzsé fejlődnek; így akár már egy-egy fa is kisebb ligetté fejlődhet.

Vörösbarna, hosszúkás tojásdad, lekerekített csúcsú rügyei a vesszőhöz képest nagyok, és két, eltérő méretű csupasz rügypikkely fedi őket. Váltakozó állású, kerekded, ferde szív alakú leveleik csúcsa kihegyesedik. A mintegy két centiméter hosszú, hengeres levélnyél a levéllemezt két szabálytalan részre osztó levélérben folytatódik. A mindkét oldalán fényes, 8–10 cm széles és akár 15 cm hosszúra is megnövő, élénkzöld levél széle szabálytalanul fűrészes. Amikor kihajt, kissé ráncos – ilyenkor színét ritkás, bársonyos szőrzet borítja, de ez idővel lekopik. Fonákán az érzugokban fehér szőrpamacsok nőnek.

2–5 (legfeljebb 6, rendszerint 3) virágból álló bogernyő virágzata a levelek hónaljából nő. A virágzat szára hat-nyolc centiméter hosszú, sárgászöld. A kellemes illatú virágok a többi hárshoz hasonlóan hosszúkás, ép szélű fellevélhez csatlakozó bogernyőben nyílnak. A zöldes árnyalatú csésze- és a sárgás sziromlevelek is kissé kanalasak A virágok öttagúak: öt-öt csésze- és sziromlevéllel. Számos, egyenes porzója túlnyúlik a takaróleveleken, egyenes bibeszála a porzóknál kissé rövidebb. Portokja világossárga, magháza felső állású, szőrös. A bibe is ötágú.

Gömb alakú makkja bordás, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végződik. Az érett termések a virágszárhoz nőtt, repítő murvalevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja őket.

Életmódja

[szerkesztés]

A párásabb, hűvösebb klímát kedveli, ennek megfelelően erdeinkben főleg a hűvösebb, északi oldalakon és a szurdokvölgyekben nő. Leveleinek mérete jelentősen függ a termőhely vízellátásától és a hajtás jellegétől: olyannyira, hogy egy üde talajon élő kislevelű hárs tősarjain a levelek akár nagyobbak is lehetnek a szárazabb körülmények között élő nagylevelű hárs lombkoronájának szélén növő napfényleveleknél.

Az egyik legkorábban virágzó hárs; virágai június elején nyílnak: a középsők hamarább, a szélsők később.

Felhasználása

[szerkesztés]

Lásd a kislevelű hársnál.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Tilia platyphyllos ssp. pseudorubra

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nagylevelű hárs az ötvöskónyi kastélyparkban. evfaja.okotars.hu. (magyarul) evfaja.okotars.hu (Hozzáférés: 2016. december 9.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 72-73 oldal. ISBN 978-615-5178-07-8