Bad Hersfeld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bad Hersfeld
Hersfeld altstadt tageberg.jpg
Bad Hersfeld címere
Bad Hersfeld címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Hessen
Irányítószám 36251
Körzethívószám 06621
Rendszám HEF
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség29 800 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség403,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság212 m
Terület
  • 73,83
  • 73,87
km²
Időzóna CET, UTC+1
Bad Hersfeld (Németország)
Bad Hersfeld
Bad Hersfeld
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 52′ 06″, k. h. 9° 42′ 24″Koordináták: é. sz. 50° 52′ 06″, k. h. 9° 42′ 24″
Elhelyezkedése Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Bad Hersfeld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Hersfeld témájú médiaállományokat.

Bad Hersfeld település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 29 800 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-

Fekvése[szerkesztés]

Neukirchentől keletre, a Fulda folyóba ömlő Haune, Geis és Solz torkolatánál, a Vogelsberg- és a Knüll-hegység (Knüllgebirge) között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kupferstich hersfeld 1655.jpg
Stiftsruine hersfeld oben.jpg

769-ben Szent Lullus, Szent Bonifác püspök utóda alapította a mainzi érsekséghez tartozó Haerulsfield-kolostort, amelyet később Türingia missziós központjaként tartottak számon és amely német földön a korai középkor szellemi központjává lett. Első nagy bazilikáját 850-ben avatták fel, de az ezredfordulón leégett, majd 1144-ben újjáépítették. A templomot 1761-ben a franciák gyújtották fel, azóta romos állapotú. A még ma is hatásos épület, a Stiftssruine előtt ünnepi játékokat rendeznek minden év júniusában.

Óvárosa is figyelemre méltó: a Markplatzon a polgárházak fölé emelkedik a Városi templom (Stadtskirche St. Vitus und Antonius) tornya.

A 17. század elején Hans Weber ácsmester által épített favázas házak; így többek között a Kirschplatzon is külön figyelmet érdemelnek.

A reneszánsz városháza (Rathaus) a 17. század végén épült.

1904-ben nyitották meg újból a már a Harmincéves háború idején is létező forrást. A vérkeringési zavarok, gyomorbántalmak és más hasonló betegségeket gyógyító vízének hasznosítására fürdőket építettek.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Favázas házak
  • Városháza

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]