Szada
Szada | |||
![]() | |||
Grassalkovich-Pejacsevich-kúria | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gödöllői | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Oroszi Sándor [1] | ||
Irányítószám | 2111 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6348 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 304,84 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,72 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Szada weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szada témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szada nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban.
Fekvése
A Gödöllői-dombságban, a Gödöllőt Váccal összekötő 2104-es számú út mentén, Gödöllő és Veresegyház között fekszik.
Története
A Szada név egyesek szerint finnugor nyelvből származik és valaminek a száját (száda), bejáratát jelenti. Gödöllő felől nézve a település pont egy völgy bejáratánál van. Más magyarázat szerint szláv eredetű és kertet jelent. A település határában ered a Rákos-patak. Az első írásos emléke 1325-ös oklevélben van. I. Lajos király Szadát és Gödöllőt 1325-ben Pohárus Péternek adományozta, aki Abaúj-Torna vármegye főispánja volt. A háborúk alatt elnéptelenedett, majd az 1620-as évek körül kezdődött a visszatelepülés.
1794-ben épült a római katolikus temploma.
A Grassalkovich család 1810., más források szerint 1820. körül építtette kúriáját, melyet később a Pejacsevich, végül a Bánó család birtokolt.
A református templomát 1928-ban emelték a főúton, falu közepén, szemben a római katolikus templommal. A szadai reformátusok addig egy régi fatornyú templomban gyűltek össze istentiszteletre, mely a falu egyik legmélyebb pontján, az un. Mélyárok mellett helyezkedett el.
Régi pesti elnevezése: Gyümölcstermő szent Szada (habár nem igazán jó a termőföldje, mivel sok az agyagos terület, ahol nem minden gyümölcsfa képes megélni). Az idősebbek azonban még emlékeznek a régi hatalmas cseresznyefákra és a Diósvég eperföldjeire, amelyek a szadaiak tulajdonképpeni megélhetését jelentették.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/R%C3%B3mai_katolikus_templom_%287319._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29.jpg/205px-R%C3%B3mai_katolikus_templom_%287319._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29.jpg)
Önkormányzata
Polgármesterei
- Jelenleg
- Oroszi Sándor (független)
- Korábban
Vécsey László József
Nádaski László
Nevezetességei
- Schulek János tervei alapján épült református templom
- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus templom Than Mór Krisztus keresztelése című oltárképével
- Klasszicista stílusú faluház, volt Grassalkovich-Pejacsevich-kúria
- Margita, a Gödöllői-dombság legmagasabb pontja, tetején kilátóval (geodéziai toronnyal)
- Székely Bertalan műterem, emlékház, emlékmű
- Magyarország első passzívháza (2009. február, Szekér László tervei alapján)[3]
- A Magyar Nemzeti Cirkusz törzshelye itt található.
- Napóra fesztivál
Szada címere
Szada község címere zöld alapon, két részre bontott pajzs. A zöld mező alapon jobb oldalt a piros-fehér megosztás az árpádsávos lobogót jelképezi, míg bal oldalt kék háttérben az aranyfa régi Szadára utal (Gyümölcstermő Szent Szada). A címert a község neve fedi.
A Szada címerében látható aranyfa jelentése, hogy a szadaiak a gyümölcstermesztésben találták meg boldogulásukat. A 15.149 gyümölcsfával Szada az 1895-ös évben a váci alsó járásban a második helyen állt. Ez a csodálatos szőlő- és gyümölcskultúra virágzott a két háború között, sőt a háború frontjának átvonulása után az 1940-es évek második felében még újjáéledt. „A termő ékes ága ma is címerünk része, ott díszlik az oltalmazó dombok oldalába mélyre vetett, megtartó gyökerek fölött, amint a múlt felett van a jelen, és mindaz, ami a jövőből belátható”[4]
Népesség
Szada lakónépességének alakulása (fő)[5]
![]() |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,2%, református 20,4%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,7% (31% nem nyilatkozott).[6]
Jegyzetek
- ↑ Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Index.hu: Elkészült az első magyar minősített passzív ház, 2009. február 4.
- ↑ címerek, Magyar: Szada község címere (magyar nyelven). magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
- ↑ Szada népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
- ↑ Szada Helységnévtár