Ugrás a tartalomhoz

Szada

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 84.225.193.248 (vitalap) 2019. szeptember 9., 12:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Javítás)
Szada
Grassalkovich-Pejacsevich-kúria
Grassalkovich-Pejacsevich-kúria
Szada címere
Szada címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásnagyközség
PolgármesterOroszi Sándor [1]
Irányítószám2111
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség6348 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség304,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 19° 19′ 00″47.633333°N 19.316667°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 19° 19′ 00″47.633333°N 19.316667°E
Szada (Pest vármegye)
Szada
Szada
Pozíció Pest vármegye térképén
Szada weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szada témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szada nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése

A Gödöllői-dombságban, a Gödöllőt Váccal összekötő 2104-es számú út mentén, Gödöllő és Veresegyház között fekszik.

Története

A Szada név egyesek szerint finnugor nyelvből származik és valaminek a száját (száda), bejáratát jelenti. Gödöllő felől nézve a település pont egy völgy bejáratánál van. Más magyarázat szerint szláv eredetű és kertet jelent. A település határában ered a Rákos-patak. Az első írásos emléke 1325-ös oklevélben van. I. Lajos király Szadát és Gödöllőt 1325-ben Pohárus Péternek adományozta, aki Abaúj-Torna vármegye főispánja volt. A háborúk alatt elnéptelenedett, majd az 1620-as évek körül kezdődött a visszatelepülés.

1794-ben épült a római katolikus temploma.

A Grassalkovich család 1810., más források szerint 1820. körül építtette kúriáját, melyet később a Pejacsevich, végül a Bánó család birtokolt.

A református templomát 1928-ban emelték a főúton, falu közepén, szemben a római katolikus templommal. A szadai reformátusok addig egy régi fatornyú templomban gyűltek össze istentiszteletre, mely a falu egyik legmélyebb pontján, az un. Mélyárok mellett helyezkedett el.

Régi pesti elnevezése: Gyümölcstermő szent Szada (habár nem igazán jó a termőföldje, mivel sok az agyagos terület, ahol nem minden gyümölcsfa képes megélni). Az idősebbek azonban még emlékeznek a régi hatalmas cseresznyefákra és a Diósvég eperföldjeire, amelyek a szadaiak tulajdonképpeni megélhetését jelentették.

Műemlék római katolikus templom
A település címere a Grassalkovich-Pejacsevich-kúria homlokzatán

Önkormányzata

Polgármesterei

Jelenleg
  • Oroszi Sándor (független)
Korábban

Vécsey László József

Nádaski László

Nevezetességei

Szada címere

Szada község címere zöld alapon, két részre bontott pajzs. A zöld mező alapon jobb oldalt a piros-fehér megosztás az árpádsávos lobogót jelképezi, míg bal oldalt kék háttérben az aranyfa régi Szadára utal (Gyümölcstermő Szent Szada). A címert a község neve fedi.

A Szada címerében látható aranyfa jelentése, hogy a szadaiak a gyümölcstermesztésben találták meg boldogulásukat. A 15.149 gyümölcsfával Szada az 1895-ös évben a váci alsó járásban a második helyen állt. Ez a csodálatos szőlő- és gyümölcskultúra virágzott a két háború között, sőt a háború frontjának átvonulása után az 1940-es évek második felében még újjáéledt. „A termő ékes ága ma is címerünk része, ott díszlik az oltalmazó dombok oldalába mélyre vetett, megtartó gyökerek fölött, amint a múlt felett van a jelen, és mindaz, ami a jövőből belátható”[4]

Népesség

Szada lakónépességének alakulása (fő)[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,2%, református 20,4%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,7% (31% nem nyilatkozott).[6]

Jegyzetek

  1. Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Index.hu: Elkészült az első magyar minősített passzív ház, 2009. február 4.
  4. címerek, Magyar: Szada község címere (magyar nyelven). magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  5. Szada népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  6. Szada Helységnévtár

További információk