Vita:Szada

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Linkoman 6 évvel ezelőtt a(z) "Érdekességek" - módszertani tanács témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)

Téves adat 1325-ben nem I. Lajos uralkodott

Polgármester[szerkesztés]

Nem tudom, hogy szükség van-e a polgármester becenevének szerepeltetésére. --Holdkóros vita 2016. május 25., 21:04 (CEST)Válasz

Csak most néztem meg: Két Oroszi Sándor is tagja az önkormányzatnak. A 'becenév' a megkülönböztetést szolgálja.– Holdkóros vita 2016. június 7., 20:36 (CEST)Válasz

"Érdekességek" - módszertani tanács[szerkesztés]

Az "Érdekességek" alcímet töröltem, mert kifejezetten károsnak tartom egy lexikonban. Azért káros, mert felmentést ad a szerkesztőnek a valódi szerkesztés kötelezettsége alól: a szerkesztő elkényelmesedik, nem keresi ki, hová való az információ, hanem egyszerűen egy kalap alá vesz össze nem tartozó tényeket. Itt valaki a Sissiről szóló forrás nélküli, lírai visszaemlékezést és Szada címerét.

Az "Érdekességek" - természetesen - nagyon jó szó a triviára, a "jó tudni" stb. szövegekre - csakhogy nem itt, egy lexikonban, hanem szórakoztató kiadványban van ezeknek helyük. Itt nem kizárólag a kifejezésről, sokkal inkább a szócikk szerkezeti kérdéséről. Az össze nem tartozó tények ugyanis a cikk megfelelő alfejezeteibe kell átvinni. És ha így sem találjuk meg, hová való a szövegrész? Nos, akkor találjunk ki hozzá megfelelő alcímet. Ha nem egy, inkább hagyjuk ki.

A kivágott szöveg pedig:

"A csecsemő Mária Valéria dajkáját is innen hozatta a legendás szépségű királyné, a csak Sisiként emlegetett Erzsébet. Legéndi Julianna a királyné nagy megelégedésére tette a dolgát, a szadaiak pedig máig számon tartják: a tejtestvérek, Mária Valéria főhercegasszony és Juhász Lídia sorsa néhány ponton kísérteties hasonlóságot mutat. Sisi azonban nem csak a dajkán keresztül kötődött a faluhoz. Az emlékezet úgy őrzi, hogy gyakorta átlovagolt Gödöllőről Szadára, felkapaszkodott a Pejacsevich-kastély felső kertjében lévő Bagolyvár grádicsán, és olykor órákig elüldögélt a terméskőből rakott kilátótoronyban, élvezve a magányt és a csöndet. Egyszerűen nem tudott betelni a gödöllői lankák látványával." --Linkoman vita 2018. február 28., 16:02 (CET)Válasz